Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

ovális alakú, lapos belső területet fog körül, melynek belső peremén mért hossza 30, szélessége 16 m. Az árok szélessége 7-9, mélysége 1 m körüli. A várat először egy 18. század végi térkép jelöli. Ez azonban sematikus ábrázolás, amely téglalap alakú, négyszögletes sarokbástyákkal ellátott erődként jeleníti meg, aminek azonban nincs nyoma a helyszínen.

1 1865-ben egy helyi hagyományt jegyeztek fel, miszerint a várat akkor kezdték építeni, amikor a szendrői várat „lelövedezték", de mivel a törvény nem engedte több várnak a létesítését, félbehagyták.

2 Az irodalomban elsőként Szendrei János említi, mint „elips alakú földerőd"-öt, majd Leszih Andornál is megtaláljuk.

3 1935-ben Tompa Ferenc a Meszes község melletti késő bronzkori temetőben végzett ásatást. Ezzel párhuzamosan próbaásatással a Várhegy földvárában is kutatott, feltehetően őskori 52. MEZŐCSÁT A Laposhalom Mezőcsáttól ÉNy-ra 5 km, Igricitől délkeletre 2 km távolságra, - a térképeken hol Rigó-, hol Énekes-érnek nevezett - patak jobb partján, annak egyik kanyarulata mellett helyezkedik el. Az egész környék mocsaras, vizenyős terület, ebből emelkedik ki átlag méterrel egy széles, lapos dombhát, amelynek északi szélén mesterséges, félköríves árokkal elválasztott dombot, a Laposhalmot találjuk. É-i és ÉNy-i oldalán nincs árok, itt a halom oldala leereszkedik a patakig. Az egész terület szántóföld. A halom és az árok erősen lepusztult, illetve feltöltődött, de jellegét mindmáig megőrizte. Az árok mai felső szélessége 45-50 m körüli, mélysége l-l ,5 várra gondolt. Erről az ásatásáról azonban dokumentáció nem maradt fenn, csak annyit jegyzett meg róla a későbbiekben, hogy a sáncot átvágta és belül is kutatott, de semmiféle korhatározó leletet nem talált.

4 1939-ben őskoriként ismertetik, és azt írják róla, hogy itt nem erődítési öv állt, hanem istentiszteletre használt védettebb hely volt.

5 1974-ben a várban Sándorfi György végzett terepbejárást, melynek alapján besorolta a „topográfiai alapon valószínűleg tatárjárás előtti várak" csoportjába.

6 Máshol továbbra is őskori erődítménynek, illetve ismeretlen korúnak tekintik.

7 Jellege alapján középkorinak határozta meg a várat 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia is, amikor felmérését is közzétették (50. ábra). Egyidejűleg arra is utaltak ekkor felmérői, hogy a vár területén sem kerámialeletet, sem falazásra utaló habarcsdarabot nem találtak.

8 A vár őskori eredetét feltételezi a település legújabb monográfiája is.

9 Meszes először 1317-ben tűnik fel faluként, amikor az egri püspök a káptalannak engedi át dézsmáját; 1333 és 1360 között királynéi birtok. 1333-ban azonban Meszesi Demeter budai éneklőkanonoknak és testvéreinek egy udvarháza és birtokrésze is volt itt, amelynek birtoklására ekkor a királyné védelemlevelet adott ki. 1399-ben azonban már a tornai Tekes rokonsághoz tartozó Szalonnai-, Színi- és Jósvafőicsaládok birtoka.

10 A várra okleveles adatunk nincs. Az erődítmény kora - leletek és régészeti kutatások hiányában - jelenleg nem határozható meg. 1 B.-A.-Z. M. Lt. U. 427. sz. térkép 2 PESTY F., 1988. 398. 3 SZENDREI J., 1883. 115.; SZENDREI J., 1886-1911. I. 314.; LESZIH A., 1908. 97.; SZENDREI J., 1927. 266. 4 TOMPA F., 1939. 31. 5 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 86. 6 SÁNDORFI GY., 1979. 249. 7 VK. I. (1975.) 189.; DÉNES GY., 1975. 388. 8

NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992. 32-33,119. 9 HORNYÁKGY., 2000.17-21. 10 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 86.; GYÖRFFY GY., 1987.

1. 787-788.; ENGEL P., 2002. passim LAPOSHALOM m. A középen elhelyezkedő domb teteje kissé domború, oldala enyhén lejt. Felső részének eredeti szélét leszántották, pontos vonalát nem lehet megállapítani, átmérője 25-30 m körüli. Mivel az árok alja, erős feltöltődöttsége ellenére, alig 2 méterrel van magasabban, mint a környező mocsaras terület, valószínű, hogy eredeti mélységében víz vette körül a középső kis halmot.

1 A domb nevét egy 1771. évi térképén találjuk első ízben.

2 1847-ben Lukács István az igrici határban említ egy „földhányást",

3 valószínűleg a Laposhalmot, mert az éppen Mezőcsát és Igrici között, a két község határvonalán van. 1864-ben a