Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Először Römer Flóris jegyezte fel 1867-ben mint árokkal körülvett őskori erődöt.

1 1869-ben Szilágyi Ferenc, majd Csoma József említi.

2 Szendrei János 1888-ban pedig már cserepeket, agancskalapácsot és egyéb őskori leleteket ismertet Bűdről,

3 majd néhány évvel később említi a v^r „pontos felvételét" (felmérését), amely az 1896. évi millenniumi kiállításra készült.

4 Az ugyanebben az évben kiadott megyei monográfia azonban kőkori földvárnak tartja, amely alatt a völgyben viszont bronzkori telep nyomait említi.

5 A 20. század elején többen is ismertetik a várat. Soós Elemér a vár fennsíkján szárazon rakott kőfalat említ, majd a vár Könyöki József és Gerecze Péter munkáiban is megtalálható. 1910-ben Csoma József már részletesebben ír a földvárról, megadja méreteit, de leleteit még kőkorinak tartva azzal egészíti ki megállapítását, hogy a bronzkorban is használták. A Várdomb oldalában két teraszt, a fennsík szélén pedig ő is kősáncot említ.

6 A „szárazon rakott kőfal" és a sok őskori lelet Pogrányi-Nagy Félixnél is szerepel,

7 sőt Genthon István később úgy említi - Gereczére hivatkozva mint ahol egy kiásatlan várrom és egy őskori földvár is található.

8 Kalicz Nándor azonban már pontos kormeghatározást közöl róla, és a kora bronzkori hatvani kultúra idejébe helyezi. Egyúttal felhívta a figyelmet erre a korra jellemző jelenségre, miszerint az erődített teleprészhez egy nagyobb nyílt telep is csatlakozik és a kettőt mély árok választotta el.

9 A Vártúrák kalauza is bronzkori eredetűnek tartja a telepet, de feltételezi, hogy itt a honfoglalás után kővár állt, amire állítólag néhány okleveles adat is utal, de ezekre konkrétan nem hivatkozik.

10 A földvár területén végzett későbbi terepbejárások is kizárólag bronzkori leleteket eredményeztek.

11 Legutóbb 2001ben foglalták össze az erődítményre vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették (36. ábra)}

1 A földvár és a hozzá csatlakozó nyílt telep korát Kalicz Nándor fent említett legújabb kormeghatározása alapján a kora bronzkori hatvani kultúra időszakába helyezhetjük. A lelőhelynek az irodalomban szerepeltetett középkori felhasználására semmilyen hiteles adat sincs.

13 1 Rómer Flóris jegyzőkönyvei. LT. 75-102. Kézirat, KÖH Könyvtár. 2 SZILÁGYI F., 1869,146.; CSOMA J., 1885. 9. 3 SZENDREI J., 1888c. 346. 4 SZENDREI J., 1896. 442.; SZENDREI J., 1897. 185. - A felmérés hollétéről nem tudunk. 5 VENDE A., 1896. 291.; MIHALIK J., 1896. 467. 6 SOÓS E., 1889-1928. I. 22, 120.; KÖNYÖKI J., 1905. 279.; GERECZE P., 1906. 71.; CSOMA J., 1910. 37,125,188. 7 POGRÁNYI-NAGY F, 1928. 55.; POGRÁNYI-NAGY F, 1929. 53, 56. 8 GENTHON L, 1961.128. 9 KALICZ N, 1960a. 40.; KALICZ N., 1960c. 259.; KALICZ N, 1968. 117, 133. (Itt a földvár Gibárt község határába tartozóként szerepel.) 10 VK. 1.(1975.) 232-233. 11 GÁDOR J.HELLEBRANDT M. -SIMÁNK, 1978-1979. 111.; L. WOLF M. - SIMÁN K, 1983-1984. 81.; B. HELLEBRANDT M. LOVÁSZ E., 1986-1987.274. 12 SÁRKÖZY S. -NOVÁKI GY., 2001.153-155. 13 Soós Elemér, majd Pogrányi-Nagy Félix is megemlíti, hogy „a Várhegyen állt Káthay Mihálynak, Bocskai fejedelem titkárának kastélya. Mikor Bocskai halála miatt méreggel való orgyilkossággal vádolták, a hajdúk felkoncolták és kastélyát széthányták." Vő.: SoósE., 1889-1928.1. 120.; POGRÁNYI-NAGYF., 1929. 56. (Források hivatkozása nélkül.) 37. IMOLA - BAKBÁNY VÁR Imola községtől Ny-ÉNy-ra húzódik a Tóberke nevű völgy. A község szélétől valamivel több, mint 2 km-re, a völgy É-i oldala fölé ugrik ki D-i irányba a Bakbány vár nevű hegynyúlvány, amelynek végén található a sáncvár. Tőle 500 m-re ÉNy-ra, a hegy lábánál van az Ördöglyuk nevű víznyelő. A keskeny hegynyúlvány végén kissé szabálytalan kör alakú, nagyrészt már feltöltődött árok veszi körül a vár belső területét. Ennek szélét jól elváló perem jelzi, legmagasabb része a ÉK-i szélén van. Mérete 28 X 20 m, az árok szélessége 8-14 m között váltakozik. Az egész környéket, így a várat is erdő fedi. Korhatározó lelet a helyszínen nem került elő. A hely nevére vonatkozóan a legkorábbi adatokat IIa Bálint tette közzé levéltári adatok alapján, így 1677-ben „Bak banya alatt", 1773-ban „Bakbanya alatt" néven említik a környékét.

1 A múlt századi térképeken „Bagbán alja", „Bakbány", „Bak rét" névalakokat találjuk, míg a jelenleg hivatalosnak tekinthető földrajzinév-jegyzékben „Bakbán "-ként szerepel.

2