Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Hogy az említett területen vár állhatott, arra először Jakucs László utal, amikor azt írja, hogy a Tóberke után egy markánsan kiemelkedő dombot látni, melyen - a helyi monda szerint - valaha Bakbán vára állott.

3 Jakucs konkrétan nem említi a várat, de nem sokkal később Nováki Gyula röviden leírja, azonban tévesen „Bánk bán vára" név alatt.

4 A későbbi útikalauz is már ezen a néven veszi át az adatokat.

5 1979ben Sándorfi György a vár keletkezését topográfiai alapon a tatárjárás előttre valószínűsíti.

6 1985-ben a helyi származású Lenkey Dénes a várról és Bánk bánról készített tanulmányt, melyhez történeti adatokat is felhasznált, de megállapításait semmivel nem támasztotta alá, így azok puszta feltételezéseknek tekinthetők.

7 1999-ben a gömöri várakat ismertető megyei vártopográfiai cikksorozat keretében került sor a vár első részletes lírásának és 1989. évi Sándorfi György és Nováki Gyula által készített felmérésének közzétételére (37. ábra)} Korhatározó lelet és történeti adat hiánya ellenére a vár valószínűleg középkori eredetű. Imolával kapcsolatosan tudjuk, hogy először 1344-ben említik Nouak alio nomine [Imojla néven, melyből következik, hogy Nóvák falu területén alakult ki. Novákot 1295ben a [Kácsik nembeli] Bejeiek adják el az [Ajtony nembeli] Szuhai családnak. Később a rokon Imolái család birtokában találjuk a falut, a 15. századra pedig már további más családok is birtokosok itt.

9 A vár eredetét kutatások hiányában sem közelebbi időszakhoz, sem konkrét birtokoshoz kötni jelenleg nem lehet. 'ILAB., 1944-1976. LT. 422. 2 ILA B., 1944-1976. n. 422.; SERES P. - KOVÁTS D., 1977-1979. 7. 132. = B.-A.-Z. m. Lt. U. 323. és U. 324. sz. térkép.; FÖLDI E., 1980.51. 3 JAKUCS L., 1961.290. "NOVÂKIGY., 1968. 22. 5 DÉNES GY., 1975. 71. 6 SÁNDORFI GY., 1979. 249.; GÁDOR J. - NOVÁKI GY. SÁNDORFI GY., 1978-1979.26. 7 LENKEY D., 1985. passim. - Gömör megyében Csoma és Gortva birtoka valóban Bánk báné volt 1240 előtt, de arra nincs adat, hogy Imola környékén is birtokos lett volna. Vö.: ILA B., 19441976. H. 420.; GYÖRFFY GY., 1987. LT. 468, 492, 499. 8 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 1999.334-335. 9

ILAB., 1944-1976. LT. 420.; GYÖRFFYGY., 1987. II. 530. 38. IROTA - VÁRDOMB-TETŐ Irota község belterületének közepétől Ny-ra, a falu szélétől légvonalban kb. 500 m-re egy markánsan elkülönülő kis hegycsúcs, a 271,8 m tszf. magasságú Várdomb-tető található, amely az erdővel borított Nagy - Erdő nevű hegycsoport legkeletibb nyúlványát alkotja. A hegynyúlványon egy ovális, nagyjából É-D-i tájolású, 60 X 40 m alapterületű, árokkal, és az árok külső oldalán sánccal erősített vár maradványai találhatók. A vár árka és sánca a vár északi, valamint Ny-i oldalán markánsan jelenik meg. A sánc legnagyobb magassága az árok aljához mérten kb. 2 m. A vár K-i oldalát a meredek domboldal alkotja, itt sáncot ezért már nem építettek. A vár középpontjától délre lévő gödrökben habarcsos törmelék látható.

1 A vár kiemelkedő középső részén belső helyiségek szabdalt nyomai sejthetők, valamint egy 2-3 m széles lapos perem (talán az egykori út helye) a K-i, meredek oldalban. Az itt található erődítményre Pesty Frigyes helynévgyűjtésében talárjuk az első utalást. A település jegyzője 1864-ben, majd 1865-ben egyaránt arról írt, hogy „...az ugy nevezett kopasz part emelkedett köves dombon. ..egy kis szerű várnak jelei most is láttzatnak.. ."

2 A Herman Ottó Múzeum régészeti leltárkönyvében 1958-ból két darab Irotáról származó Árpád-kori kerámiatöredékre utaló bejegyzés található. Á leletek Irota nyugati határában, a Nagy - Erdő területén kerültek elő, közelebbről a Várdomb tetőről.

3 2002ben - Pesty Frigyes adatai alapján - Pusztai Tamás járt a Várdombon, és rövid leírást adott az ovális alakú, árokkal és az árok külső oldalán sánccal erősített vár helyéről, ahol habarcsos törmeléket is talált.

4 2006. novemberében Irota község rendezési tervéhez készítendő örökségvédelmi hatástanulmány kapcsán Szörényi Gábor András járta be a Várdombot és a várról további részletmegfigyeléseket tett. Értékelésében arra utalt, hogy a vár egy Árpád-kor végi középrangú nemesi család reprezentációs és