Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

1935-ben Molnár Endre ugyancsak gazdag leletekről számol be innen és utal ásatására, valamint a vár felmérésére is, mely szerint a fiigödi vár részletes leírása és rekonstruált rajza a Hadtörténeti Múzeumban található.

4 1963-ban Györfry György is említést tesz a Várdombról, mint a Pesty Frigyes helynévgyűjteményében szereplő helynévről, amelyet a középkori Kelecsény falunál szereplő toronyhellyel hozott öszszefuggésbe.

5 1968-ban Kalicz Nándor - Szendreire és Csornára hivatkozva - a kora bronzkori hatvani kultúra földvárai közé sorolta a fiigödi Várdombot.

6 Később - Györffy nyomán - mégis a középkori 1314. századi várak között szerepel.

7 1985-ben Wolf Mária a középkori Kelecsény falu feltételezett területén végzett ásatásával valószínűsítette, hogy ez a település nem a Várdombon, hanem az egykori Kelecsény-puszta területén, Fügödtől É-ra kb. 0,5 km-re, a Hernád régi ártere fölé magasodó kisebb dombon állhatott, de utalt a toronyhely kérdésére is.

8 Legutóbb 2001-ben foglalták össze az erődítményre vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették (22. ábra).

9 Kelecsény falu Thekus és fiai, István, László és Dénes birtoka volt, melyet V. István elvett tőlük, de IV. László 1273-ban visszaadott. 1294-ben Thekus és fia, János, majd még ugyanebben az évben Thekus fia László itteni birtokrészeiket egy toronyhellyel (locum turris) együtt átadták Tivadar fia Péternek.

10 A Várdomb őskori települése egyértelműnek tekinthető, de számolnunk kell eseúeg egy későbbi, középkori felhasználásával is. Wolf Mária véleménye szerint a toronyhely két 1294-es említéséből nem derül ki világosan, hogy ott valóban állt-e torony, vagy csak építeni szándékoztak, vagy egyszerűen ez a hely látszott alkalmasnak torony építésére.

11 A környék ismeretében valóban az egykori Kelecsény falu helyétől D-re 0,5 km-re lévő felsőfugödi Várdomb jöhet leginkább számításba a torony helyéül, de csak ásatással tisztázható, hogy ez a lelőhely az őskoron kívül valóban egy középkori torony helyéül is szolgált-e. 1 SZENDREIJ., 1888c. 346. 2 VENDE A., 1896. 297.; MIHALIK J., 1896.468. 3 Soós E., 1889-1928.1. 22, 147.; GERECZE P., 1906. 69.; CSOMA J., 1910. 4L; POGRÁNYI-NAGY F., 1928. 55.; POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 53, 54. - Pogrányi Nagy Félix a Várdombot térképmellékletén tévesen lokalizálta, a megjelölt helyen a középkori Kelecsény falu feküdt, melytől D-re található a Várdomb. Vö.: WOLFM., 1989.41-46. 4 MOLNÁR E., 1935.125. 5 GYÖRFFY GY., 1987.1. 109. - Györffy a helyet úgy azonosította, hogy „Kelecsény faluhely, romok és Várdomb hn. uo. és Encs határában." A valóságban csak egy Várdomb helynév van, és az nem Encs, hanem Fügöd területén található. 6 KALICZ N., 1968.117. 7 SÁNDORFI GY., 1979. 249.; GÁDOR J. - NOVÁKI GY. SÁNDORFI GY., 1978-1979. 25. , 8 WOLFM., 1989.5,41^6. 9 SÁRKÖZY S.- NOVÁKI GY., 2001.145-148. 10 GYÖRFFYGY., 1987.1.109. 11 WOLFM., 1989.46. 23. ERDŐBÉNYE - VÁRHEGY Erdőbényétől 2 km-re D-re emelkedik a 344,6 m tszf. magas Várhegy, amely a Nagy-Köves-hegytől ÉK-i irányba tartó hegygerinc végét jelenti, külön kiemelkedő hosszúkás kúp alakjában. A Várhegyet Ny-ról a Csorgó-völgy, K-ről pedig Bényi-patak völgye határolja. A vár szélét jól meghatározható természetes perem jelzi, amelyen mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. Területe teljesen magába foglalja a hosszúkás hegytetőt, ÉNy-i oldala egyenes, többi oldala nagyjából félkörívben követhető. A belső terület közepén egy nagy mélyedés található, ami minden bizonnyal kincskeresők tevékenységének nyomaként maradt fenn. É-i vége felé a vár területe erősen lejt. A vár belső területének hossza 58 m, legnagyobb szélessége pedig 24 m. Az ÉNy-i egyenes oldal felöl található a legmeredekebb hegyoldal, itt erődítésnek nincs nyoma. A többi oldal enyhébb lejtésű, a perem alatt 4-6 méterrel alacsonyabb szinten sekély mesterséges árok övezi félkörben a várat. Az árok szélessége 3-4 m körüli. Az árok a K-i oldalon kb. 20 m hosszan eltűnik, majd a vár Éi hegyes vége alatt 14 m hosszan ismét nyomon követhető. A vár belső területe jól áttekinthető, füves tisztás, középen egy nagyobb bokros résszel. Az árok