Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

1865-ben mint „Vérhalom" nevű „elsüllyedt" várat említik, ahol kincskeresők gyakran ásnak. 1863-ban egy kincskereső „társulat" 10 öl mélységig ásott le a halom közepébe.

1 Szendrei János is mint várat említi, közelebbi adatok nélkül.

2 A lelőhelyről a bükki kultúra tiszadobi típusú, felszínen gyűjtött cserepeit tartják nyilván.

3 A Nagyhalommal 1960-ban Kalicz Nándor foglalkozott,

4 majd 1968-ban megjelent munkájában közölt róla részletesebb adatokat. Leírta környezetét és a felszínen található cserepek alapján megállapította, hogy a 300 m hosszú dombhát teljes egészére kiterjed a hatvani kultúra telepe, amelynek DNy-i végén egy kis területet széles árokkal körülvéve erődítettek meg.

5 Legutóbb 1992-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (21. ábra).

6 Az előkerült leletek alapján valószínűsíthető, hogy az erődítmény korát a dombháton húzódó telep idejével megegyezően a kora bronzkori hatvani kultúrába helyezhetjük. Czajlik Zoltán közelmúltban készített légi felvétele szerint az erődítmény árkát az intenzív szántóművelés betemette (4. kép). 1 PESTY F., 1988.108. 2 SZENDREI 1, 1883. 109.; SZENDREI J., 1886-1911. I. 315. Említ Gelej határában is egy „Nagyhalmot", azonban itt ilyenről nem tudunk, ezért valószínű, hogy az emődivel azonos. 3 KOREK J. - PATAY P., 1958.15.; KALICZ N.-MAKKAY J., 1977. 128. 4 KALICZ N., 1960c. 259. 5

KALICZN., 1968. 118, 134. 6 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.15,106. 22. ENCS-FÜGÖD - VÁRDOMB Az Encshez csatolt, de településszerkezetileg jelenleg is különálló Fügöd község É-i, egykori felsőfügödi részén, a település ÉK-i szélén elhelyezkedő sportpálya DK-i sarka mellett található a Várdomb. 1990-előtt a Várdombon még egy cigánytelep házai álltak, ma üres, elhanyagolt parlag. A domb ÉK-i alja mocsaras, vizenyős területben végződik. DNy-felé 20-25 m széles sekély mélyedés választja el a falu felől kinyúló, a Várdombnál alig magasabb fennsíktól. A Várdomb erősen bolygatott, az egész területet több beásás, lefaragás és hulladékhalom borítja, ezért a domb eredeti alakja ma már nem állapítható meg. Nagyjából kerek domb volt, felső platójának átmérője 15 m körüli, a domb aljának átmérője 25 m körüli lehetett. Mai relatív magassága 1,5-2 m. A területről származó régészeti lelet előkerüléséről nincs tudomásunk. A Várdombtól DNy-ra húzódó - 2,0 m relatív magasságú - fennsíkon viszont sok őskori cserép található a felszínen, ami azt valószínűsíti, hogy a védett jellegű Várdomb melletti nyílt telep itt is megtalálható. A történeti irodalomban a Várdombot elsőnek Szendrei János említi Felsőfügöd É-i szélén, ahonnan átfúrt cserépdarabok, őrlőkő-töredékek, kova- és obszidiánszilánkok kerültek Csorna József régiséggyűjteményébe.

1 A Borovszky-féle megyemonográfiában a Várdombot mint „réüapályból kiemelkedő pogányvárat" említik, ahol számos kőkorszakbeli maradványt találtak,

2 ezeket az adatokat később többen is átvették.

3