Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények

124. NAGYBARCA — CASTELLUM Elsőként Fényes Elek említ a falu felett egy várkastély romjait 1851-ben.

1 Csánki Dezső szerint: „Bárca, a Balaiaké. 1457-ben tűnik fel, a megye kitétele nélkül: Castellum Georgii de Bala in possessions Barcza - a bánfalvi Barius-családdal kapcsolatban. Másra mint a borsodmegyei Bárczára nem gondolhatunk, melynek környékén (Bánfalva éppen szomszédos) terültek el a Bariusok birtokai; s hol a falu felett ma is találhatók némi erősségnek maradványai."

2 Gerecze Péter Csánkira hivatkozva említi.

3 Borovszky Samu szláv építménynek tartja, majd később Csánki adatát idézi.

4 Genthon István is csak említi, a Bükk útikalauzában pedig azt olvashatjuk, hogy Nagybarca közelében a Didergő-tanya felett ősrégi vár romjai vannak.

5 Dobosy László a várat keresve a községtől ÉNy-ra emelkedő, 280 m magas Szeles-hegyet eredménytelenül járta be.

6 Nováki Gyula és Sándorfi György is bejárta a környéket az 1980-as években, de erődítményt nem találtak.

7 Az erődítmény helye nem lokalizálható. A Nagybarca - Vadna - Sajóivánka községek határának találkozásánál találjuk a sajóivánkai várat, nem sokkal felette pedig a vadnai várat. Nem kizárt, hogy a Barcát birtokló Bala György a vadnai, vagy a sajóivánkai várat használta hatalmaskodásaihoz. Bizonyossággal csak annyit állítható, hogy a mai nagybarcai határban, az előbb említett két váron kívül nem ismert olyan erődített hely, amelyet a barcai erődítménnyel lehetne azonosítani.

8 'FÉNYESE., 1851.1. 91. 2 CSÁNKI D., 1890. 163. - Csánki egyébként a bárcai várat azonosnak gondolta a Bánfalva (ma Bánhorváti) feletti Földvárral (lásd ott!), de ez nem fogadható el. 3 GERECZE P., 1906.240. 4 BOROVSZKY S., 1909. 7,88. S GENTHON I., 1961.200., ERDEY GY., 1956.177. 6 DOBOSYL., 1975.54.; DOBOSY L., 1993.37. 7. 7 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.58. 8

Uo. 125. NOVAJIDRÁNY- SÁRVÁR Elsőnek Pesthy Frigyes kéziratos helységnévtára utal arra, hogy a Garadnától D-re lévő Sárvár pusztán vár lehetett.

1 Nem sokkal később Soós Elemérnek is feltűnt a Sárvár településnév, mint várra utaló elnevezés, de semmi közelebbit nem emut róla.

2 Az egykori vár első és egyben az egyedüli okleveles említését Györfry György közölte történeti földrajzában, melynek nyomán a későbbi irodalomban többször utalnak rá.

3 Kristó Gyula a tartományurakra vonatkozó adatokból azt valószínűsítette, hogy - a Csák Máté tartományuraságának területén fekvő egyes várak provinciaként (várkerületként) történő említéséhez hasonlóan - Aba Amadé is létrehozott a megyeszervezet mellett, azon belül önálló várszervezetet. Ennek kialakulása - Kristó szerint - a várak jelentőségében kereshető, vagyis a vármegyéknél lényegesen kisebb területű várispánságok jöhettek létre, egyben e várkerületek adózási egységet is jelentettek, így Sárvár castellááója területi vonatkozásban várkerületnek fordítható le, ahol a vár környezetének falvai a vár ellátását szolgálták.

4 A környék váraival kapcsolatos további vizsgálódás a továbbiakban már azt valószínűsítette, hogy Sárvár építői a 13. században az Aba nemzetség tagjai lehettek.

5 Legutóbb Wolf Mária kutatta sikertelenül a középkori Sárvár falu és vár helyét. A település a középkortól 1641-ig lakott volt, majd a 19. sz. folyamán népesült be újra és rnint külterületi lakott hely egészen a 20. század elejéig létezett. Az általa vizsgált területen, Novajidránytól ÉNy-ra csak szórványos középkori leletanyag került elő, de sem a várra, sem a középkori településre utaló konkrét nyomokat nem talált.

6 A vár helyének meghatározására - Wolf Mária sikertelen helyszíni kutatásának ismeretében - később a Novajidránytól ÉNy-ra lévő dombot járta be Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1993-ban. Mivel Sárvár neve alapján mocsaras, ingoványos helyen épített erősségre utal, amely legkorábbi formájában fa-föld szerkezetű vár lehetett,

7 ez inkább a Hernád völgyében állhatott.

8 így a vár keresését Novajidrány É-i szélén kíséreltük meg, ott ahol ma a Csemetekert kezdődik. Ezt az is indokolta, mivel az 1884. évi közigazgatási térkép és az 1914. évi katonai térkép Sárvár-pusztát - rnint külterületi lakott helyet - egyaránt ezen a területen, a Kis-Hernád (ma Bársonyos) jobb partján tűntette fel. Az említett helyen azonban már az újkori épületek nyomai sem voltak megtalálhatók, sem olyan emelkedés, domb vagy halom nem volt, ami földvár létesítésére alkalmas lett volna. Még az sem zárható ki, hogy a földvár sáncait és dombját az eltelt sok évszázad alatt a Hernád áradásai tüntették el, mivel a terület a 18. században is árvizes és szinte állandóan mocsaras terület volt.

9 A Máriássy család levéltárából származó év nélküli, 1285-1300 közötti időre keltezhető oklevélben találjuk a vár első és egyben egyetlen emütését, amikor [Aba nb.] Amadé nádor perbe fogta [Bárcai] Elias fia Enock-ot, aki sárvári várnagyságában 80 márka kárt okozott neki a vár mellett lakó jobbágyok adóztatásával. Enock apja vállalta az elégtételt, ha a nádor a mislyei káptalanban esküt tesz.

10