Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények
107. ALSÓZSOLCA- CASTELLUM Az Alsózsolcát 1396 óta birtokló Bárius család alsózsolcai udvarházát először 1560-ban említik. 1578-ban már castellumként szerepel, amely ekkor Bárius Andrásé és Jánosé. 1 Később 1588-ban és 1660ban is szerepel, valószínűleg 1676-ban pusztult el a település templomával együtt. 2 Legutóbb Bodnár Tamás tett kísérletet a bizonyára megerődített udvarház helyhez kötésére, amit az Alsózsolcán ma is álló, az 1720-as években épített Vay-kastély helyére valószínűsít egy 1776. évi kéziratos térkép alapján, amelyen az épület kerítésfalának sarkain kis saroktornyokat jelöltek. 3 Ezt támasztja alá a Vay testvérek 1716. évi osztozásakor készített jegyzőkönyv is, mely szerint „Sólczán a víz felől való sornak alsó végén vagyon egy Udvarház hely, melyen Barius famíliának derék udvarháza volt, de a sokszori revolútio miatt vestiguma [nyoma] sem látszik} A jelenleg fennálló épületről alaposabb építészeti falkutatás nélkül nem dönthető el, hogy építésekor felhasználták-e a 16-17. sz.-i udvarház falait, valamint régészeti kutatással lehetne tisztázni, hogy az erődített udvarház ténylegesen a mai kastély helyén állt-e. 1 BOROVSZKYS., 1909. 89. 2 BODNÁRT., 2005b. 60. 3 Uo. 57-60. 4 Uo. 51-52. 108. ARLÓ - CASTELLUM A kastély helye pontosan nem ismert, Rácz Imre munkájában azonban arra utal, hogy az erősség a Pásztói család nemesi kúriáján [telkén] épült, a ma „Kastély-hegy"-nek nevezett emelkedés oldalán. 1 Az Arló területén 1562-ben létesült megerősített kastélyt elsőként Borovszky Samu említi. 2 1975-ben Dobosy László szerepelteti, Csépányi Árpád kéziratos helytörténeti munkájára hivatkozva, 3 majd 1991ben Rácz Imre helytörténeti munkájában is megtalálhatók a kastélyra vonatkozó adatok. 4 Arlón 1562-ben építettek megerősített kastély, amelyhez Verancsics Antal egri püspök Borsod vármegyétől is kért munkásokat. Ez a kastély a Pásztói Ferenc és János nemesi kúriáján [telkén] épült, de úgy tűnik, hogy Zay Ferenc kassai főkapitány nem helyeselte azt, hogy ide építsék. Illyevölgyi Jánost a püspök azért küldte Kassára, hogy részt vegyen azon a tanácskozáson, melyet e kastély lerombolása vagy továbbépítése tárgyában tartottak. Arlón előbb 6 lovas teljesített őrszolgálatot, majd 1563. július hónapig 4-12 zsoldosra bízták a kastély őrzését. 5 Későbbi írásos említéséről nincs tudomásunk. Pusztulása összefügghet azzal, hogy ugyanebben az évben Arló és vidéke török hódoltság alá került. 6 RÁcz I., 1991. 18. - A helyszín pontos lokalizálása további kutatást igényel. BOROVSZKY S., 1909. 89. DOBOSY L., 1975. 8-10. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993. 18. 7. - Hivatkozik Csépányi Árpád: „Arló-Járdánháza népének élete és szokásai" című, 1956. évi kéziratos munkájára. RÁCZL, 1991. 17-18. ; BOROVSZKY S., 1909. 89. ' RÁcz I., 1991. 18. - Idézi Csépányi Árpád forrással alá nem támasztott adatát, mely szerint a kastélyt 1583-ban a füleld bég foglalta el és felégette. 109. BOLDOGKŐÚJFALU - KINCSES-HEGY A 623,5 m tszf. magasságú Kincses-hegy Boldogkőújfalutól K-re kb. 3 km-re, a Zemplénihegység belsejében emelkedik. Körös-körül meredek oldala erősen sziklás, kőgörgeteges. A tetőn egy természetes eredetű, kőhalmazokból álló gerinc fut végig É-D-i irányban. A hegy K-i oldala rendkívül meredek, ahol nem tapasztaltunk régészetileg értékelhető nyomot. A Ny-i oldala valamivel enyhébb lejtésű, de ezt is kőgörgeteg borítja. A Ny-i oldalon a csúcstól lefelé kb. 10 méterre egy terasz van, majd tovább lefelé még további 3 teraszt figyeltünk meg. Két terasznál egy-egy kb. 2 x 3 m-es területen a kövek annyira hiányoznak, mintha szándékosan ki lennének e területekről emelve, mintegy házhely gyanánt, ezek eredete azonban - alaposabb kutatás hiányában - bizonytalannak tekinthető. A teraszok egyébként csak nagy vonalakban követhetők, a sok felszínen heverő kő miatt kiterjedésük nem határozható meg. A teraszok jóval a DNy-ra csatlakozó Fekete-hegy előtti nyereg felett megszűnnek. Nem látni teraszokat sem a hegy É-i, sem a D-i oldalában, hangsúlyozni kell azonban, hogy a sűrű aljnövényzet, az áttekintést nehezítő bokrok és a kőgörgetegek miatt nehezen bejárható hegyoldalban nem lehetett mindent megnyugtatóan megfigyelni. Erre a lelőhelyre vonatkozóan irodalmi adatról
