Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények

1 Csorgóf..~- ' ^ 1 1 J< s \ 1 1 A \ -546,2 \ / V / \ l \ ) ^ / 1 ^ ' i f K -^-i , h\ \ • 19 V 0 500 1 000 Méter i \| i 1 1 1 1 A « telep nyomaira lelt, egyúttal néhány jellegtelen őskori edénytöredéket is átadott, amelyeket a hegy felső részén talált. Ennek alapján ugyanazon év júliusa végén Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén járta be a hegyet. A lelőhelyről az Abaúj-Torna megyei vártopográfiai cikksorozat 2001-ben számolt be először.

1 Bár sáncot nem lehetett meghatározni, lehetséges, hogy más évszakban, amikor az erdő áttekinthetőbb, felismerhető lehetne, de ha van is, mindenképpen jelentéktelen, szétomlott alakban maradhatott ránk. A Kincses-hegy mindenképpen a magasan elhelyezkedő, védett fekvésű őskori telepek közé tartozik. A talált néhány jellegtelen cserép önmagában nem korhatározó, a lelőhely fekvése és jellege alapján valószínűleg a késő bronzkori védett (erődített?) telepekhez lesz sorolható. Részletesebb bejárása, a feltételezhető erődítés felkutatása és felmérése a jövő feladata. nincs tudomásunk. A hely akkor került a figyelmünk előterébe, amikor 1997 tavaszán Prágai Albert geológus beszámolt arról, hogy a Kincses-hegyen őskori 1 SÁRKÖZYS.-NOVÁKI GY., 2001.160-162. 110. BORSODGESZT - CASTELLUM 1574-ben Geszten is említenek - valószínűleg erődített - kastélyt, amely a birtokos Geszti család nemesi udvartelkén emelkedett.

1 Helye nem lokalizálható. 1 BOROVSZKY S., 1909.89. 111. ENCS - KASTÉLYDOMB Egy 1853-ban készült térképen Encstöl D-re, a nagy legelő szélén a Devecseri-patak képezte - feltehetően mesterséges - négyszög alakú szigeten egy régi kastély nyomát jelölik.

1 A területet helyben Királydombnak illetve Kastélydombnak nevezik. Encs egykori castellumát Soós Elemér kéziratos munkája említi először, de szerepel a kastély Pogrányi-Nagy Félix várjegyzékében is.

2 Molnár Endre 1935. évi megyemonográfiája pedig csak azt közli róla, miszerint 1667-ben Encsen egy régi pusztuló kastélyt említenek, melyet nem sokkal később a császári csapatok megerősítettek és őrséggel láttak el.

3 Ugyanez az adat található a későbbi monográfiákban is.

4 1963-ban amikor a helyi termelőszövetkezet a Kastélydomb egy részét építkezéshez hordatta el, Kemenczei Tibor régészeti leletmentést végzett a területen, ahol ekkor néhány középkori cserepet és kályhacsempe-töredéket talált. Az 1980-as években Csorba Csaba említi a kastélyt Encs története kapcsán.

5 1993-ban még sikerült azonosítani az Encs D-i széle mellett, az ártéren a Királydombot, ahonnan akkor is földet hordtak el. Ezek mellett sok őskori és kevés középkori jellegű cserép volt található a felszínen. A teljesen feldúlt, jelentős részben megbolygatott és elhordott dombot a régészeti kutatás szempontjából már nem értékelhetőnek állapították meg.

6 Legutóbb 2003-ban Pusztai Tamás régész és Bodnár Tamás levéltáros vizsgálta meg a lelőhelyet. Megállapították, hogy az egykori kastély belső területének K-i felét valóban elbányászták. Mintegy 1,8 m vastagságban bontották el a korabeli felszínt. A belső terület Ny-i fele viszont közel eredeti állapotában maradt meg. Mind az elbányászott K-i, mind a Ny-i területeken igen sok kora újkori, valamint középkori kerámia- és kályhacsempe töredéket gyűjtöttek. A területről a 2000. évben készített légi felvétel alapján az is megállapítható volt, hogy az egykori kastély mind a négy oldala mentén igen jól, markánsan kirajzolódik az árok és az árkon túli külső sánc vonala. A közeli Devecseri-patakot is felhasználták az erődí-