Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

1 PESTY F., 1988.422. 2 KEMENCZEIT., 1988. 91. 3 TOMPA F., 1934-1935.44,98.; KALICZ N., 1968.118. 4 BÓNA L, 1959.214-216. 5 BÓNA L, 1963. 15-31.; - A füzesabonyi kultúra lelőhelyei között említi Kemenczei Tibor is (KEMENCZEI T., 1963. 177.), amely kultúrából Bóna István később egy halsütő tálat említ e lelőhelyről (BÓNA L, 1975. 154.). A késő bronzkori leletekkel kapcsolatban nem világos, hogy az árokkal védett kis dombon, vagy a mellette elterülő nyílt dombháton kerültek-e elő. 6 KALICZ N., 1968. 118,132. 7 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 23-24,111. 100. TISZALÚC - DANKADOMB A Dankadomb Tiszalúc község D-i végétől Ny-ra, 500 m-re fekszik az egykori Tisza-meder feletti magaspart szélén. Az itt elterülő nyílt őskori telepből egy kb. 3 méterrel magasabb részt választ el egy félkörívben hajló, 46 m széles, mai állapotában 2 m mély, mesterséges árok, amely a partoldalra támaszkodik. Az így elválasztott, védett terület hossza kb. 38, szélessége kb. 15 m. Mai alakjában már rongált, bolygatások nyomát mutatja. Egy részét a Tisza elmosta, és az árok is erősen feltöltődött. mai felszín alatt 280 cm mélyen még nem érte el az árok alját. A kutatás során megállapította, hogy a Dankadomb kezdettől fogva árokkal volt körülvéve, amely eredetileg kb. 20-25 m széles volt. Ez védte a kb. 50 m hosszú, 25 m széles ovális teleprészt. Az árkon kívül folytatódó nyílt (erődítés nélküli) telepről nem rendelkezünk adatokkal. A telepen csak a korai bronzkor maradványait találták, ettől későbbi korszakból nem kerültek elő leletek.

1 A Dankadomb jelentőségét jelzi, hogy bekerült a megye védendő régészeti területei közé is.

2 2004-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Zemplén megyei vártopográfia foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (98. ábra)? Újabb bolygatások hírére 2004-ben Csengeri Piroska járta be a területet, melyet elvadult növényzet borított. Több régi és újabb beásás nyomát állapította meg, szélükön cserepek hevertek, a kiszórt földben pedig nagy mennyiségű kagylót és csontot talált. A cserepek nagy része textilmintás és seprűdíszes a hatvani kultúrából, de voltak vékony falú, sötét színű, fényezett felületűek is. A kis védett területtől É-ra elterülő szántóföldön is talált ugyanebből a kultúrából cserepeket.

4 Az előkerült leletek alapján valószínűsíthető, hogy az erődítmény a nyílt telep idejével megegyezően már a kora bronzkori zóki kultúra idejében megépült, amit később a hatvani kultúra is használt. A lelőhely 1957-től ismert, amikor a Dankadomb Ny-i végéből földet hordtak el, ezért ezt követően még ugyanebben az évben gyors leletmentésre, majd 1960-ban már ásatására is sor került, mindkét esetben Kalicz Nándor vezetésével. Ennek során a kultúrréteg alján a kora bronzkori zóki kultúra nyírségi csoportjának 40-60 cm vastag települési rétege jelentette itt az első emberi lét nyomát, felette a bronzkor elejéről származó hatvani kultúra 3 m vastag rétegsorát tárta fel. Sok háztörmelék és egyéb hulladék teli-szerű településre utalt, melynek legkorábbi periódusában agyagalapozású házat építettek a korabeli felszínre. Kalicz Nándor kutatóárka magára a nagy árokra is kiterjedt, ennek egykori igen meredek oldalát sikerült azonosítania, de a kutatóárok a 1 KALICZ N, 1957. 168.; BÖKÖNYI S., 1958. 19-35.; KALICZ N., 1960a. 40.; KALICZN., 1960b. 26-27; KALICZ N., 1960c. 259.; KALICZN, 1962. 13.; KALICZN., 1967. 5, 13-14.; KALICZN., 1968. 69, 73,114-115, 134, 164. 2 HELLEBRANDT M., 1978-1979. 20. - A korábbi kutatások összefoglalásával. 3 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2004.218-220. 4 CSENGERI P., 2005.295.