Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

101. TOKAJ-VÁR A késő középkori-kora újkori tokaji vár maradványai a Bodrogközben, az ún. Bodrog-zugban, a várossal szemben találhatók, innen D-felé további 600 méterre van a Tisza-Bodrog torkolata. A vár falmaradványaiból a legjelentősebb az a kb. 2 m magas, 5 m hosszú, 1,7 m falvastagságú romos kőfal-részlet egy lőréssel, amely közvetlenül a Bodrog partja mentén található. Ez az ún. Merítő-bástya falmaradványa lehet. Ettől É-felé három lakóházzal beépített telek után a 18-19. századi zsidó temető területe következik. A temetőt Ny-ról és É-ről határoló újkori kőfalú kerítésekről az eddigi vizsgálatok alapján azt lehetett megállapítani, hogy a 17. századi felméréseken szereplő ÉNy-i sarokbástya, a Bethlen bástya belső támfalszerű ívének nyomvonalával egyeznek meg (99ía, b. ábra). Az egykori vár területén jelenleg meglévő telekstruktúra, a telkek alakja és azok nyomvonala a 17. századi felméréseken ábrázolt vár területével azonosítható, számos ponton egyezés figyelhető meg. Kőfalmaradványok találhatók a felszínen még a vár K-i részét képező, ma 610 hrsz-ú telken álló épület ÉK-i sarkán is, de ennek falvastagsága már nem állapítható meg. Ettől Ny-ra a szomszédos 609 hrsz-ú ingatlanon az út mellett egy nagyméretű andezitből faragott kő hever a felszínen, amelyen bevésett csapolások láthatók. Ny-felé tovább a következő 608 hrsz-ú, lakóépülettel beépített ingatlan udvarán pedig egy íves vonalvezetésű falszakasz földalatti maradványairól tudnak a tulajdonosok. A várbelső közepén egy összefüggő, jelenleg is nyílt víztükörrel rendelkező félköríves tó található, amely az egykori belső várat övező vizesárok megmaradt része. A helyiek elmondása alapján a tó, amelynek a szomszédos folyókkal a felszínen nincs kapcsolata, belső mederburkolttal rendelkezett, de ez jelenleg már nem látható. A várterület D-i részén egy félkörívben kialakított, útként nyilvántartott árok bontja meg a telekstruktúrát, amely talán a vár szándékos lerombolása idején vagy a mederszabályozási munkák idején keletkezhetett. A tokaji vár történetének kiterjedt irodalma van, és szinte minden 16-17. századi magyar történelemmel, hadtörténelemmel kapcsolatos tanulmány cikk vagy könyv megemlíti, elemzi szerepét vagy ismerteti a vár történetét hosszabb-rövidebb formában. Jelen összeállítás ebből eredően csak azokat a fontosabb munkák említésére szorítkozhat, amelyek tárgya a tokaji vár, illetve azok közül is, amelyeket tudománytörténeti szempontból fontosnak ítélünk. Ezek a publikációk is elsősorban a vár közismert történeti adatait sorolták fel, és nagyon kevés azon munkák száma, amelyek magát a vár helyét, a várról készült ábrázolásokat vagy a helyneveket vizsgálják és elemezik. A vár első összefoglaló jellegű történetét Soós Elemér állította össze 1913-ban a Hadtörténelmi Közleményekben. Munkája inkább a kor népszerűsítő történeti irodalmához áll közelebb, és népszerűségét az is jelzi, hogy a következő évben külön füzetben már újra megjelent.

1 Szintén az 1910-es években készíti el a tokaji várról szóló tanulmányát a Bécsben dolgozó Hodinka Antal is, amely ismeretlenül, csonka kéziratban maradt fenn és csak 1992-ben került kiadásra. Azért érdemel mégis említést, mivel munkája valójában a Bécsi Állami Levéltárból származó Tokajra vonatkozó források feldolgozásán alapult. Kár, hogy kézirata csak 1603-ig dolgozta fel a vár történetét, így szinte kizárólag a 16. századi forrásokat vizsgálta. Munkája és annak adatai további részletes elemzést igényelnek.

2 Az ezt követő hosszú évtizedek alatt számos helyen találunk a tokaji várra vonatkozó adatokat, öszszefoglaló jelleggel azonban - a megyei monográfiákon kívül - csak a Vártúrák kalauza foglalkozott a várral, amely megemlíti, hogy az akkori révnél a várból csak egy kb. 2 m magas, 5 m hosszú romos kőfal látható.

3 1975-ban jelent meg Németh Péter tanulmánya Kőrév-Himesudvar-Tokaj címmel, amelyben a Illő, századi okleveles adatok elemzése révén jutott arra a következtetésre, hogy az Anonymus által említett Hímesudvar, valamint a középkori oklevelekben szereplő Korév azonosak a ma ismert Tokajjal. Németh Péter kifejti azt is, hogy mivel itt Anonymus 1200 körül már földvárat említ (Hímesudvar), ennek építését a 11. sz. végére, illetve a 12. századra helyezi, és álláspontja szerint ez a vár azonos az 1290-ben