Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

99. TlSZAKESZI A Szódadomb Tiszakeszi községtől D-re 3,5 km-re, az árvízvédelmi töltéstől K-re 500 méterre található, a Tisza jobb parti árterülete fölötti magaspart szélén. A magaspart itt kissé kiugrik az ártérbe, ennek végén kis dombot vesz körbe egy mesterséges árok. Az ártér felőli meredek oldal egyenes folytatása a kis domb oldalának, itt tehát nincs árok. Az egész terület szántóföld, az árok alig észrevehető, a domb is erősen lepusztult. Ezért pontos méretek sem állapíthatók meg a felszínen. A domb felső átmérője kb. 17 m. Az árok mai felső szélessége kb. 25-35 m, mélysége 0,51,5 m. A felszínen a Szódadomb lakottságára utaló cserepek találhatók. A Szódadombot, mint helynevet, először 1868ban említik.

1 1901-ben Gálfry Ignác végzett itt ásatást, egy kora vaskori zsugorított csontvázat tárt fel edénymellékletekkel.

2 Az irodalomban Tompa Ferenc ismerteti először régészeti lelőhelyként, aki 1936-ban végzett itt ásatást. A domb Ny-i részén 10 x 5 méteres szelvényt nyitott, a rétegek összvastagsága 2,70 m volt. Alul a neolitikus tiszai kultúra első fázisának a telepét találta, amelyben tűzhelyek, lakógödrök, sok kagyló és hulladékgödör került elő. A felső rétegek a középső bronzkori füzesabonyi kultúrából származnak.

3 1959-ben Bóna István 13 darabból álló, innen származó bronz csüngő leletet ismertet a középső bronzkor végéről.

4 1963-ban ugyanő a hatvani kultúra itteni telepét tartja jelentősnek, a füzesabonyit kevés lelet képviseli. A késő bronzkorból az egyeki kultúrába sorolható bronzleletek kerültek elő, ezek alapján arra következtetett, hogy ekkor csak a domb egyik részét lakták, másik része temető volt.

5 1968ban Kaücz Nándor korábbi terepbejárása alapján sorolta. Mivel Kalicz a védőárkon kívüli területen csak kevés cserepet talált, ezért feltételezte, hogy - a többi hasonló korú lelőhelytől eltérően - itt az egész őskori telep csak a védőárkon belüli területre szorítkozott.

3 A várra vonatkozó adatokat 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia, foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (96. ábra).

4 A földvár erődítését - az előkerült leletek alapján - a kora bronzkori hatvani kultúra idejébe helyezhetjük. 1 PESTY F., 1988. 344. 2 HOM Régészeti Adattára; (1965. máj. 25.) 0152 helyrajzi számmal. 3 KALICZ N., 1968. 118., 134. - Szentistván község határában említi, valójában azonban, bár a két község határvonalán fekszik, a lelőhely már Tiszabábolna területére esik. 4

NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992. 23,111. - SZÓDADOMB kerek, kis várat állapított itt meg, árokkal körülvéve, amely a telep többi nyílt részétől választja el. A felszíni leletek alapján ő is a hatvani kultúra jelenlétét határozta meg.

6 Legutóbb 1992-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (97. ábra).

1 Az említett eddig végzett ásatás és a későbbi felszíni leletgyűjtések alapján, a Szódadombon legkorábban a neohtikus tiszai kultúra telepedett meg, melyet később a bronzkorban a hatvani, majd a füzesabonyi kultúra követett. Az erődítés korát, valószínűleg az utóbbi két kultúra idejébe sorolhatjuk.