Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)

AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA

/. kép. A regéci pálos kolostor és a Barátok dűlő keletről Fig. 1. Regéc, the monastery and the Barátok field, from east 2. kép. A regéci pálos kolostor és a Barátok dűlő keletről Fig. 2. Regéc, the monastery and the Barátok field, from east 3. kép. A regéci pálos kolostor víztározója keletről Fig. 3. Water storing lakes near the Regéc monastery A kolostor Az Óhuta felől a domboldalra vezető mélyutat régóta nem használják, az elburjánzott növények miatt ma már járhatatlan. Ennek partoldalát követve, nyugatra 4. kép. A regéci pálos kolostor omladéka északnyugatról Fig. 4. The ruins of the Regéc monastery from northwest találtuk meg a keresett területet (2., 7. térkép). A facsoport, ahol a romokat sejtettük a domboldal közepén, egy természetesnek látszó teraszon helyezkedett el (E kép). A terasz keleti oldalát egy keskeny, hosszan elnyúló bozótsáv jelezte (2. kép). Ezen a kérdéses területtel szemközt, mintegy 10 méter széles rézsűs bejárat nyílt. Itt megtaláltuk a térképeken jelölt patakot, amelynek folyását, nem sokkal a forrás alatt kisméretű íves gát zárta el (3. kép). A forrástól keletre, 1-2 méter magas törmelékhalmon lévő facsoport alatt egy négyzetes alaprajzú épület romjai voltak megfigyelhetőek (4. kép). A helyi, vulkáni tufás kőzetről rakott falak vonulatai néhol a felszínen is látszottak, egy esetben falsíkot is sikerült megfigyelnünk (5-6. kép). Néhol megtaláltuk a habarcsos kötőanyag nyomait. A betemetődött falak nyomvonalát pedig a ránőtt növényzet alapján próbáltuk kikövetkeztetni (7. kép). Az épületcsoport (8-10. kép) alapterülete kb. 25 méter x 25 méter, nyugati és déli oldalán (kerítés)fal övezi, ez utóbbi megtörve a terasz nyugati partfala felé fut tovább, majd nyoma néhány méter után megszűnik, a nyugaton pedig egészen a gátig tart. Az épületcsoport déli oldalán megtisztítottunk egy keskeny szabályos téglalap alakú kőrakást, ettől északra egy hasonló objektum omladékát figyeltük meg (11-12. kép). Ezek északkeleti irányban kinyúltak a romterület belső omladékaiból (9. kép). Formájuk és elhelyezkedésük miatt támpilléreknek határoztuk és a romterület déli oldalára lokalizáltuk a kolostor templomát. Valószínűleg támpillérek maradványa lehet még az épület északnyugati sarkán lévő omladék (13. kép). Ettől északra sejtjük a sekrestyét (14. kép), amelyet újabb helyiség (káptalanterem?) követ. Az északi oldalon egy hosszan elnyúló téglalap alakú szárnyépület maradványait figyeltük meg, amit terepleejtéssel párhuzamosan helyezték el. Közepét egy jókora aljnövényzettel fedett mélyedés (pince?) foglalja el (7. kép). Nyugati szárnyra utaló nyomokat egyáltalán nem találtunk. Ezen a szakaszon valószínűleg nem állt kőépület.