Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)

AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA

A 5. kép. Falsík a romterületen délről Fig. 5. Regéc, trace of a wall 6. iep. Falsík nyugatról Fig. 6. Regéc, wall from west Megfigyeléseinket összegezve az Ohutától nyugati irányban lévő Barátok dülön egy nagyjából négyzetes alaprajzú épületcsoportot sikerült lokalizálnunk. Az épületcsoport belső elrendezéséből egy déli kolostor templomra,

79 illetve attól északra elhelyezkedő szárnyépületekre A feltételezett kolostortemplom méreteit figyelembe véve indokoltabb, ha ezt kápolnának nevezzük. Ez feltétlenül összevág a kolostor korai említéseivel. 7. /^/j. /Az északi szárnyépület keletről Fig. 7. The northern wing of the Regéc monastery, from east következtethetünk (10. kép). A romterület mérete és a belső szerkezet egy kis méretű remeteségre utal. Paraméterei alkalmat adnak arra, hogy az épületcsoportot elhelyezzük a pálos rend ismert kolostorai között. Párhuzamát olyan kis méretű templomtól északra elhelyezkedő épületekkel jellemezhető pálos remeteségben láthatjuk, mint például a Márianosztra melletti Toronyalja

80 (15. kép). A regéci kolostort az itt élő remeték számát tekintve is a kisebb közösségek között tarthatjuk számon. A romterület méreteiből adódóan 4-6 főre becsülhetjük az itt élőket.

81 A romok közvetlen környezete és a helyszínen gyűjtött leletanyag A romterület mellett egy kisméretű gátat sikerült megfigyelnünk Ez közvetlenül a forrás alatt zárta el a már többször említett patakot (16. kép). A gát mögött mintegy 20 méter x 20 méter alapterületű tojásdad meder volt, amelynek alját sekély tavacska töltötte ki. A töltés háta középen enyhén homorú, ami valószínűleg beomlott Miklós, 1997,42-51 Hervay, 1984, 165.