Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
zadban készültek. Valószínű, hogy mindkét korszakból származó darabok vannak köztük. Arnyékszékek A 17. századi inventáriumok meglehetősen rendszertelenül tudósítanak az árnyékszékekről. Ha mindent összevetünk, nyolc különböző árnyékszék különíthető el. Említenek árnyékszéket a „Deákházban" (22.) (1654, 1665/68), a „Deákház" emeletén (27. ) (1620, 1644, 1654), az északi szárny keleti helyiségében (31.) (1654, 1665/68), az északi szenesházban (36.) (1620, 1623, 1665/68), a déli szenesházban (40.) (1623, 1654), a „Rimayházban" (50.) (1620, 1623, 1665/68), a vadkert felőli fokon (54.) (1654, 1665/68) és az udvarház felőli fokon (53.) (1665/68). Sajnos - amint az az egyes említések felsorolásánál is látszik — nem mindig említettek meg minden árnyékszéket. Az is már első pillantásra nyilvánvaló, hogy egyetlen árnyékszéket sem említettek meg minden egyes inventáriumban. Az egyes árnyékszékek említéséből tehát nem vonhatunk le komoly következtetéseket arra nézve, hogy melyik mikor épült. így például a „Deákház" árnyékszékét csak 1654-ben említik először, de annak már 1620-ban is meg kellett lennie, hiszen a vele egy szerkezetet alkotó emeleti árnyékszéket már ekkor megemlítették. A régészeti feltárás során öt árnyékszékaknát találtunk, kivétel nélkül a várfalak külső oldalán. Az bízvást kijelenthető, hogy további, az udvar felőli oldalra épített, vagy netán belső szerkezetű aknára nem számíthatunk, hiszen ezt a terepviszonyok nem indokolnák. Az is bizonyos, hogy - mivel a várfalak külső oldalát már minden szóba jöhető helyen megvizsgáltuk - több külső árnyékszékaknát már nem is fogunk találni. Mivel mind az öt megtalált árnyékszék (a „Deákházhoz", a „Deákház" emeletéhez, az északi szenesházhoz, a déli szenesházhoz, valamint a „Rimay-házhoz" tartozóak (5., 6., 7., 8.)) olyan aknás megoldásúak, melyeknek aknái a külső járószintig nyúlnak, fel kell tennünk, hogy a meg nem talált árnyékszékek konzolos megoldásúak voltak, esetleg fából készített aknájuk volt, ezért nem találtuk meg azok kézzel fogható nyomát. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy azokat az árnyékszékeket, melyeknek régészeti nyomát nem találtuk, kivétel nélkül legkorábban 1654-ben említik a leltárak. Feltehető tehát, hogy ezek csak az 1644 és 1654 közötti építkezések során jöttek létre. Olyan, falazott aknás árnyékszék nincs a várban, melyről állítható volna, hogy csak a 17. században épült. A falazott aknás árnyékszékek azonban bizonyosan nem egy időben jöttek létre. Három közülük (a „Deákházé" és annak emeletéé, valamint az északi szenesházé) valószínűleg az 1562-es építési periódushoz köthető. A déli szenesház árnyékszékaknáját (7.) a környező falak relatív kronológiájában elfoglalt helye biztosan, a „Rimay-házét" pedig az abból előkerült korhatározó leletanyag esetleg korábbra helyezi. Mindazonáltal a két utóbbi árnyékszék közül egyikről sem állítható, hogy már a 15. században álltak volna.
