Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
FŰTŐBERENDEZÉSEK Az inventáriumok és a régészeti megfigyelések alapján a 17. században a füzéri várban 14 fűthető helyiség volt (a kapu köze (12.), a kaputorony első emelete (13.), a „Deákház" (22.) és annak emeleti helyisége (27.), valamint a palotaszárnyak valamennyi - nem pince-, valamint nem még magasabb szintre lokalizálható - helyisége a tárház (43.) és a kápolna (46.) kivételével). 2 0 1654-ben azt is megtudjuk, hogy 9 kémény volt a várban (ebből egy nyilván a konyha, egy pedig a sütőház felett). Egy kéményhez mindig két tüzelőberendezés tartozott. Az inventáriumok a tüzelőberendezések két típusát különböztetik meg: „szenelő helyeket" (mivel ez a megfogalmazás határozottan megkülönböztető a kemencéktől, alatta nagy valószínűséggel kandallókat kell értenünk 211 ) és kemencéket. 6 helyiségben emlegetnek szenelő helyeket (kapu köze (12.), a kaputorony első emelete (13.) , az északi szárny szenelőháza (36.), a déli szárny szenelőháza (40.), a nagyterem (45.) és a „Rimayház" (50.)), a többiben kályha állt. Ott, ahol egy kandallós helyiség fűthető szobával volt szomszédos, a szomszédban mindig kívülről fűthető kemence állt. Ez az általános érvényűnek tűnő (a késő reneszánsz világi építészet környékbeli emlékeinél - Sárospatak, Pacin, Szerencs, Golop stb. - gyakran tetten érhető) 212 szabály arra világít rá, hogy ezeket a „kívülről" fűthető kemencéket a fal túloldalán álló kandalló felől táplálták. Kandallók A kandallók apróbb részleteiről nem sokat árulnak el az írott források. Valójában legtöbbször meg sem említik a kandallót, csupán a szoba nevéből („Szenes ház" „Szenelő ház") értesülünk az itt található fűtőalkalmatosság típusáról. 1665/68-ban négy kandallóról azt állítják, hogy kőkéményesek. Két kandallóról (az északi és déli szenesház esetében) azt állítják, hogy ajtajuk van. Ez csak akkor 210 A sütéshez-főzéshez használt tüzelőberendezéseket a konyhánál és a sütőháznál már ismertettük. 211 Megjegyzendő, hogy egy alkalommal (1620-ban) a kápolna alatti pincét (48.) is „Szenes háznak" nevezik. Itt egészen bizonyosan nem állt soha semmiféle fűtőberendezés. Azt, hogy ez a kifejezés itt ekkor inkább „tüzelőraktár" értelemben állhatott azt az bizonyítja, hogy az 1641-es forrásban ugyanerre a térre a „Széntartó ház" nevet alkalmazzák. 212 Pl.: Feld-Szekér, 1998., 242. képzelhető el, ha a kandallók falazott szerkezetűek voltak (ettől még persze ajtajuk lehetett kőkeretes is). Mindezek alapján a kandallóknak két típusát kell megkülönböztetnünk: a „kő kéményeseket" és azokat, melyeknek ajtajuk volt, tehát falazott szerkezetűeknek kellett lenniük. Eszerint a „kő kéményes" kandallók alatt konzolos megoldású, szabad kürtőjű, az ajtós kandallók esetében pedig zárt tűzterű szerkezeteket kell elképzelnünk. Ez utóbbiak és csakis ez utóbbiak - esetében, a helyiségek (az északi (36.) és a déli szenesház (40.) részletes elemzése alapján, a kandallók csakis a 16. század második felében épült falazatokkal egy időben készülhettek. Tehát a kétféle kandallótípus két, különböző korszakot is képviselhet: a szabad kürtőjűek korábbiak, míg a zárt tűzterűek későbbiek lehetnek. Mivel a szabad kürtőjű kandallókat 15. századi építményekben (kapu köze (12.), a kaputorony emelete (13.), nagyterem (45.)) éppúgy találhatunk, mint 16. századi, de talán még 1562 előtt épült termekben („Rimay-ház" (50.), alighanem ez utóbbiak is két különböző periódus termékei. Ezt az eddig előkerült, két, kandallókonzolként értelmezhető kőfaragvány különbözősége is alátámasztja. Kandallók csekély „in situ" maradványai csak a kapu köze és a felette levő helyiség északi sarkában fedezhetőek fel (21. kép). A földszintiből csupán a kürtő lenyomata maradt meg. Az emeleti kandallóból sem sokkal több maradt. Ez utóbbiból még látható a kürtőt tartó két kőkonzol csonkja, a füstcsatorna és a kürtő minimális maradványa. Ez a részlet arra utal, hogy a kürtő valaha téglából állt. A faragottkő-anyagban két konzol van, melyek valószínűleg kandallókhoz tartoztak egykor (sajnos mindkettő szórvány le let, kőrakásokból kerültek elő). Az egyik darab nagyon töredékes, díszítéséből csak két élszedés maradt meg (29. ábra, 2.). Ez akár 15. századi eredetű is lehet. A másik konzol egyszerű, lekerekített alapformát mutat, ez talán későbbi valamivel. (29. ábra, 1.) Vízszintes kandallóelem eddig nem került elő. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a konzolok közötti távolságot még a szabad kürtőjű kandallók esetében sem kőgerendával hidalták át, hanem egyszerűen csak átboltozták, s ezen a boltövön nyugodott a kürtő falazata. Valószínű az is, hogy egyes esetekben maguk a kürtők is téglából épültek.
