Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
Néhány ponton konkrétan igazolhatóak a 17. századra már bizonyosan befalazott, a 16. században azonban még működő ablakok. A sáfárház (17.) északi falán eredetileg nyílt egy, a 13. századi várfalba utóbb, legkorábban a 15. században, de lehet, hogy még később belevágott, kicsi, keret nélküli ablakocska. Azt, hogy ez az ablak még a 16. században is működött, igazolja, hogy a várfalat kívülről takaró 16. századi köpenyfal nem takarja. Külső oldala (áthidalásán kívül) épségben fennmaradt. Káváit tufakövekből falazták. Belső oldala annyira elpusztult, hogy egykori pontos formája már nem volt megállapítható. Elfalazása 1977-ben még megvolt, később kiomlott. Tulajdonképpen csak innen tudjuk, hogy a 17. században már nem működött. Igaz, hogy a sáfárházban már 1620-ban sem említenek ablakot, azonban - mint ahogy ez több esetben is gyanítható - a kisebb ablakokra nem mindig tértek ki a leltározók. Konkrét példa erre a kápolna alépítményének (48.) ma is meglévő ablakai, amelyeket csak egyszer, 1665/68ban említenek. A sütőház (19.) 1977. évi feltárása során, annak déli falában, a belső oldalon elfalazott nyílás csekély maradványai mutatkoztak. A nyílás kávái mellett ülőpad-lapok látszottak. Mindezek alapján bizonyos, hogy itt egykor fülkés megoldású ablak nyílt az udvar felé. Mivel a sütőház déli fala az egykori ablak könyöklőszintjénél mélyebben lepusztult, az ablak további részletei ismeretlenek. Dokumentálása a feltárás idején elmaradt, az ásatás újraindulása idejére pedig végleg elpusztult, így sem pontos helye, sem méretei nem ismertek. Elfalazása minden bizonnyal már a sütőház 16. századi, első átalakításakor megtörtént. Az ablakot már a 17. század eleji leltárak sem említik. 1665/68-ban a „Deákház" emeletén ( 27. ) egy vakablakot említenek. Ha itt valóban egy, ekkorra már elfalazott ablakról volt szó, akkor az alighanem a nyugati oldalon nyílt (mivel a déli oldal ablakának töredékei előkerültek). Ha ablak volt, akkor annak formája nagy valószínűséggel megegyezett a déli oldal ablakával (1. ott). Voltak olyan helyiségek (kapu köze (12.), porház (11. ), „Cejtház" (18.) , óraház (16.)), amelyekről bizonyosan állítható, hogy sosem volt ablakuk. Nem sok információnk van a 17. század közepén lebontott épületrészek (a kaputorony második emelete (14. ), „Virágkert felett való torony" (33.), „Kápolna felett való torony"(44.)) egykori ablakairól. Az inventáriumok egyik helyiség esetében sem említenek ablakot, de hogy volt nekik, az felettébb valószínű. Elképzelhető, hogy - már csak „torony" mivoltuk miatt is - csak kisebb, lőrésszerű nyílásaik voltak. A felszámolt épületek közül mindössze „Pápay Tamás szállásának" (51.) ablakát említik meg. Mégis azt, hogy a 17. század közepén történt bontásnak kőkeretes, sőt, nemcsak a 16. századnál korábbi ablakok is áldozatul estek, egyrészt igazolja az 1654-es inventárium azon kitétele, mely szerint a kertben ablakokból, ajtókból és boltozatokból származó faragott kövek állnak rakásokban, másrészt pedig az a tény, hogy a sütőház (79.) kemencéjének - melynek ma is álló falait alkotó kövek között reneszánsz profilú nyílás-, köztük ablakkeretek töredékei is vannak - omladékában találtunk egy ablakkönyöklő-töredék és mivel profilja ahhoz igen hasonló, valószínűleg ugyanahhoz az ablakhoz tartozó szemöldökpárkány-töredéket is (24. ábra, 1., 3.). Talán éppen így bontásból származtak az 1654-ben a tárházban és a „Cejtházban" tárolt ablaktáblák és ablakólom is. Az inventáriumok szövegeiből kihüvelyezhetően - legalábbis a palotaszárnyakban - alapvetően két különféle méretű és formájú ablakok egyidejű létét kell feltételeznünk. A források megkülönböztetnek „négy részből", illetve „hat részből" álló, négy- illetve hatfelé nyíló, hat, illetve kilenc táblájú, vasrostélyos, vashálós, illetve olyan ablakokat, melyeken egyszerre rostély és háló is volt. A négy- és hatfelé nyíló ablakok nyilván megegyeztek a négy, illetve hat részből álló ablakokkal. Az előbbiek valószínűleg kisebbek, az utóbbiak nagyobb méretűek voltak. Kilenc táblája nyilván a nagyobb, hat a kisebb ablakoknak lehetett. Az inventáriumokban megkülönböztetett ablaktípusok említése a vár egyes, egymástól többé-kevésbé elhatárolható területeire utal. Hat részből álló ablakot csak a „Deákházban" (22.) és annak emeletén (27), illetve az északi szárny két helyiségében, a szenesházban (36.) és a keleti, szélső szobában (57.) említenek. A többi helyiség ablaka négy részből állt, vagy a leltárak nem térnek ki esetükben ilyen részletekre. Mégis van esély arra, hogy ez utóbbiak formáját is felidézzük. Azt ugyan például konkrétan nem tudjuk, hogy hány részből állt a tárház (43.) ablaka, de a fennmaradt 19. századi ábrázolásokon és a századfordulón készült fényképeken 204 ez az ablak még jól látható. Bár a kőkeretek hiányoznak, maga az ablaknyílás megegyezőnek látszik a tőle nyugatra eső ablakkal, melyről bizonyosan tudjuk, hogy négyrészes volt. Ennek alap204 Feld-Cabello, 1980., 37., 18. kép, 69., 40. kép.
