Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
resendő. Az egyetlen szóba jöhető terület a vár északkeleti szegletét kitöltő háromszög alakú faltömb teteje lehet. Egy darabontház és egy árnyékszék volt rajta. Ez utóbbit már 1654-ben megemlítik. A területen egyelőre semmiféle megfigyelést nem tehettünk. A vár északkeleti szögletét kitöltő háromszögletű faltömb felső része ma annyira lepusztult, hogy nem tudjuk, mi volt a tetején eredetileg. Nem kizárt, hogy itt is lőrések nyíltak a várfal felső részén észak felé. A háromszög alakú faltömb külső falsíkja a középső szakaszon egy sávban le van pusztulva. Itt képzelhető el az egykori árnyékszék. A sávosan lepusztult falfelület alatt azonban nem bukkantunk árnyékszékaknára. Ennek alapján az árnyékszéknek konzolos megoldásúnak kellett lennie. Darabontházak Darabontházakat 1654-től sorolnak fel a várban, szám szerint nyolcat. Közülük egy a vadaskert felőli oldalon, alighanem a vár északkeleti szegletét kitöltő háromszögletű faltömb tetején volt, hét pedig a délkeleti oldal ágyúállásán. Ezek minden bizonnyal egyszerű fabódék voltak az őrség számára. Régészeti nyomuk egyelőre nem került elő. Fokok Fokok alatt az inventáriumok alighanem a gyilokjárókat értették. Az 1654-es leltár szerint ezek a fából készült, zsindellyel fedett folyosók a palotaszárnyak felett is végighúzódtak. A fokokra két feljárat volt, az egyik a kaputorony mellett (1654), a másik a konyhában (1665/68). A leltárak három, különféle fokot különböztetnek meg. Ezek elhelyezkedését az 1665/68-as leltár világítja meg legjobban. A „Majorház felőli" fok - ismervén a majorság helyét - nem lehet más, mint a déli várfalnak a kaputoronytól a kápolnáig terjedő szakasza. Ez alighanem azonos az 1620-as inventárium „kápolna mellett való alsó" fokjával. Mivel többékevésbé pontosan ismerjük az egykori vadaskert helyét is, így a „Vadkert felőli" fokot az északkeleti várfalszakaszon, a „Deákház" és a kaputorony között lokalizálhatjuk. Ennek az 1620-as leltár „Felszélről való" foka felelhet meg. A harmadik fokot, az „Udvarház felőli"-nek nevezik. Ezt a fokot nyilván a falu felöli oldalon, a vár nyugati részén kereshetjük. Összecseng ezzel az 1620-as inventári77. kép. Gyilokjáró nyoma a sütőház feletti várfalszakaszon um „Nap enyészet felől való" foka. Ezen a szakaszon egy nagyobb nyílás törhette át a várfalat, melyet rendszeresen megemlítenek, ablaknak, „őrablaknak" nevezve. Itt egy réztarack állt. Jórészt a fokokon voltak elhelyezve a szakállas puskák. A folyosó elég széles lehetett, hiszen mindvégig találtak itt gabona és liszt tárolására szolgáló szuszékokat, hordókat. A gyilokjáróknak csupán egy rövid szakasza maradt meg napjainkra. Pontosabban annak is csak a lenyomata, a sütőház feletti, ma is magasan álló várfalszakaszon (77. kép). Itt egy vízszintes és egy függőleges gerendalenyomat látható a pártázat maradványa alatt. Az jól látható volt, hogy a jelenlegi pártázat, mely a gyilokjáró-lenyomattal egykorú, egy falmagasítás eredményeként jött létre. A falmagasításnak viszont egykorúnak kell lennie azzal a falköpenyezéssel, mely a kapubástyát követő második építési periódusban, de még a „Deákház" emeletének és árnyékszékének megépülése előtt keletkezett. Tehát nem lehet korábbi a 16. század közepénél. A magasan álló falszakasz tüzetesebb
