Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

78. kép. A ciszterna helye vizsgálatához állványra lett volna szükség, azonban a helyreállítást végző kivitelező cég a kutatókkal való egyeztetés nélkül végezte el a kérdéses falszakasz helyreállítását, így a megfigyelés lehetősége elveszett. Az udvar A várudvarról tulajdonképpen nem is szólnak az írott források. Ennek alapján különálló épületek - legalábbis a 17. században - nem álltak az udvaron. Mindez azonban nem tételezi fel, hogy ez korábban is így lett volna. Faépületek talán már a 13. században is voltak itt. Innen indult az ágyúállásra vezető lépcső, s az udvarról nyíltak a gazdasági épületszárny helyiségeinek és a palotaszárny pincéinek ajtajai. Az udvarnak egyelőre csak kis szakaszai kerültek megtisztításra, elsősorban az északkeleti épületszárny előtti szakaszon és a kaputorony előterében. A szemmel láthatóan megdolgozott, többékevésbé egyenesre faragott sziklafelszínt mindenütt csak leletszegény, vékony humuszréteg, alatta pedig egy szintén vékony szürke, habarcsos réteg vagy pedig közvetlenül az épületomladék borította. A kutak vagy ciszternák A várudvar nyugati részén egykor volt két kút (vagy ciszterna?) közül a 17. században már csak az egyik volt használatban. A végig használt, kőkávájú kutat a déli palotaszárny alatti Nagy pince előtt emlegetik, ennek pontos helye egyelőre ismeretlen. A káva alighanem hét elemből állt, mert 1665/68-ban azt mondják, hogy „párkázattya hét vas kapczokkal vadnak össze foglalva." Láncát és vedrét 1623-ban újnak nevezik. Az előtte állt kővályút csak 1623-ban említik meg. 1620-ban egy horgot, 1623-ban egy csáklyát találtak mellette. A várban még 1977-ben előkerült kőfaragványok között van egy olyan töredék, mely alighanem kútkáva pereme lehetett egykor (17. ábra). A másik, az inventáriumok szerint használaton kívüli, fával befedett, 1654 előtt tömlőéként is szolgáló kút az északi szárny előtt, pontosabban a „Malompince" előtt volt. Ezt 1665/68-ban „eleven kút"-nak nevezték. Csakis ezzel lehet azonos a ma a vár ciszternájaként ismert, egyelőre nem kutatott, mély sziklagödör (54.), (78. kép).