Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
70. kép. Ülőfülke maradványa a kápolnában ezek részben a mai kápolna falazatában figyelhetőek meg, részben pedig a vár egyéb pontjain kerültek elő, ahová szintén másodlagos (esetenként még az is lehet, hogy harmadlagos) helyzetben, falazókőként, vagy feltöltés részeként kerülhettek 190 . A kápolna számos eddig ismeretlen eleme került napvilágra a kutatás során, dacára annak, hogy magában a kápolnában semmiféle régészeti megfigyelést nem végezhettünk, hiszen annak betöltését az 1930-as évek során az alépítmény boltozatáig kitakarították. Mégis több százra rúg a bordatöredékek (köztük homlokívek, csomópontok) száma. Néhány apró töredék a baldachinokból származik. Előkerült az egyik ülőfúlke hátlapjának jelentősebb ma már nem álló épület esetében feltehető lenne a kérdés: megépült-e valaha? 190 Az ablakbéllet-rétegkőről és a diadalív-darabokról már esett szó a 39. és a 42/a. jelű pincék ismertetésekor. Az egyik faloszlop-darab és egy kétszer hornyolt boltozati borda a 24. számú tér téglapadlója alatti feltöltésből került elő. A másik - kifolyóvá átfaragott - faloszlop a kapubástya északi falába van befalazva. A zárókő és számos borda a kápolna alépítményének falaiban, egy további borda pedig magának a kápolnának a falazatában található, másodlagos helyzetben. 71. kép. Ülőfülke maradványa a kápolnában töredéke, néhány ablakosztó-darab, egy (bizonyosan nem ablakhoz, hanem talán a szószék mellvédjéhez tartozó) kőrács-töredék. Egyes apró töredékek - köztük kúszólevelek - helye ma már nem állapítható meg. Ez az igen nagy mennyiségű kőfaragvány a kápolna előtti pince (42/c) eddig teljesen feltárt déli sávjából került elő. A feltárás folytatásától további fragmentumokat remélhetünk. Néhány bordatöredékre régi, falubeli házak bontása során bukkantunk. Mindezek a leletek hozzájárultak a fent említett, kifejezetten a kápolnát tárgyaló önálló tanulmány végkövetkeztetésének kialakulásához. A jelek szerint a kápolnán a 16-17. század folyamán - leszámítva a lassú pusztulás állomásait - nem következett be változás. A kápolna padlása A kápolna padlásáról /47./ csak 1665/68-ból maradt fenn tudósítás. Valószínűleg a gyilokjáróról közvetlenül lehetett megközelíteni. Egyetlen említése alkalmával puskaport tartottak itt. Régészet nyoma nem maradt, hacsak nem tekintjük annak
