Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
azt, a kápolna udvar felőli falának felső részén, a nyugati ablak felett látható, ma már elfalazott (Luxék által elfalazott?), kicsi, szegmentíves áthidalása nyílást (66. kép), mely akár úgy is értelmezhető, mint egy olyan, a nagyterem (45.) padlásáról nyíló, bebújó nyílás, melyen keresztül a kápolna boltozata fölé lehetett jutni. Ezt egyelőre - állvány híján - nem lehetett közelebbről megvizsgálni. Szalonnás pince A kápolna alépítményét jelentő pincét (48.) 1620-ban még „Szenes ház"-nak nevezték. Már ekkor is szalonna volt benne, de nevéből ítélve a tűzifát is itt tarthatták. Az azonosítást az 164l-es osztálylevél tette egyértelművé, ahol „...az gerendás az pinczebeöl (tehát a 42/b. számú pinceszakaszból) nyilo Szen tartó hazai meli a kápolna alat vágjon..." kitétel szerepel a Nádasdy Ferencnek jutott részek között. A Nagy pincének ebből a szakaszából 1654-ben a „Szalonnás ház"-nak nevezett tér nyílt. Ugyaninnen nyíló, ugyanilyen nevű teret említenek 1665/68-ban is. 1670-ben Szalonnás bolt volt a neve. Az 1665/68-as leltár több ablakáról tesz említést. A 17. században szalonnát és hájat tartottak benne. A ma is eredeti formájában fennmaradt pince régészeti vizsgálata 1998-ban lezárult. Délkeleti sarkában megtaláltuk a visszabontott korábbi kápolna szentélyének alapfalait, azonban a kutatóárokból semmiféle leletanyag nem került elő. A pince falkutatása még 1977-ben megtörtént. Falaiban számos, a korábbi kápolnából származó kőfaragvány (boltozati bordák, zárókő) figyelhető meg, melyeket falazóanyagként használtak fel újra. Ajtaja helyén - mint ahogy azt már említettük - a Lux-féle helyreállítás egy keskeny nyílást alakított ki. Ma is megvan két (dél és nyugat felé nyíló), álló téglalap formájú, szűk, elszedett keretű ablaka (67. kép). Dongaboltozata lapos tufatömbökből épült, a falszövettel egykorú. Keleti oldalán a falazattal egykorú, keskeny, szegmentíves záradékú ajtó vezet a szabadba. Ennek funkciója ismeretlen. Az ajtó a vár közeléből sehonnan sem látható, csupán a szemközti, légvonalban csaknem 1 km-re levő szomszédos hegycsúcsról fedezhető fel (4. kép). Talán menekülőkapu volt. Ebédlőpalota A nagyterem keleti szomszédját (49.) 1620ban Öreg háznak, 1623-ban Öreg palota háznak, 1641-ben Gerendás palotának, 1654-ben Öreg ebédlő háznak, 1665/68-ban Ebédlő palotának nevezték. 1641-ben és 1654-ben elárulják, hogy gerendafödém fedte. Ezzel egyenértékű információ, hogy 1665/68-ban azt mondják, hogy „Az feli Deszkás". 191 Legalább két ajtaja volt, közülük az egyik a nagyteremből nyílt, a másik kelet felé, a „Rimay-házba" (50.) vezetett. Ez az egyetlen olyan helyiség a várban, amelynek két - vasrácsos - ablaka volt. Ezek 1623-ban már romladozottak voltak. 1620-ban és 1623-ban zöld mázas kályhát említenek itt, 1654-ben egy nagy kályhát, később semmit. A szoba 1620-ban és 1623-ban még lakható volt (az ebédlő funkciót jól jelzi az itt talált pohárszék), de már ekkor is részben raktározásra használták, 1654-ben alig volt benne bútor (a pohárszék még mindig itt volt), 1665/68-ban pedig már szinte teljesen üresen állt. A teremnek ma már csak a déli falából áll egy kis szakasz. A két ablak alighanem dél felé nézett. A déli fal megmaradt szakaszán egy ablak nyugati kávája áll ma is, külső oldalán a kőkeret fészkével. Mivel ez az ablak a terem délnyugati sarkába szorítva áll, tőle keletre bőven van hely még egy délre néző ablaknak. Az ablakokról egyelőre nincs további információnk. Ugyanígy nem ismerjük egyelőre az ajtók részletformáit sem. A szoba alatt levő pinceszakasz északkeleti sarkát Juan Cabello tisztította ki 1982-ben. A gerendafödémet az ásatási megfigyelések igazolták egy, a pince utolsó járószintjét fedő vastag, átégett réteg formájában. Mázas padlótéglák itt is voltak. Az omladékból egy mázatlan cserépkályha teljes anyaga került elő. 2 Mivel az 1623-as leltár során itt még zöld mázas cserépkályhát találtak, ennek a kályhának 1623 után kellett megépülnie. „Rimay ház" Az ebédlővel (49.) kelet felől szomszédos, s talán csak azon keresztül megközelíthető helyiséget 191 Az 1665/68-as inventárium közlésében hibás olvasat miatt „az fala deszkás" kitétel szerepel, melyből a szerzők tévesen - arra következtettek, hogy a szoba faburkolatú lett volna. Feld-Cabello, 1980., 86. 192 A restaurált kályha ma a pácini kastélymúzeumban látható. A rekonstrukció Szebényi Judit munkája. Vö. Szebényi, 1990.
