Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
36. kép. Tufafal elfalazott ajtóval az északkeleti épületszárny korábbi délnyugati sarka és a kert között 37. kép. Téglaburkolat a „Deákház" nyugati egységében felé nézett. Az innen nyíló árnyékszéket ( 5/b. ) már 1620-ban megemlítették. A szoba fűtőberendezését 1644 után átrakhatták, mert 1620-ban és 1623-ban zöld színű kályhát említenek benne, ezt 1644-ben réginek és kívül fűtőnek nevezik. 1654-ben semmiféle fütőalkalmatosságot sem, 1665-ben viszont „kő kemencét" találtak itt. Mindvégig a vár egyik legkényelmesebb, jól berendezett, egyértelműen használatban álló helyisége volt, melyben azonban 1668-ban tűz ütött ki. 148 Ugy tűnik, hogy nem hozjéből kerültek elő, mely legjobb esetben is 1623 után épült, s ha ezek a kövek is ilyenek volnának, azok az épületen végrehajtott igen késői átépítésre utalnának, melynek feltételezésére viszont semmi okunk nincsen. Mivel eddigi tapasztalataink arra utalnak, hogy az alsó szintek helyiségeinek nyílásaiban tagozat nélküli kőkeretek álltak, a szóban forgó kerettöredékeknek a „Deákház" feletti szoba ablakához kellett tartozniuk. 148 Nádasdy Ferenc írja Bónis Ferencnek 1668. április 21-én: „Az Varban eset tüz miat való szerencsétlensége értiük czudalkozunk Balintffy Ur anny ideigh oly gondviseletlenül hattá es megh nem tisztíttattva az kamorájokat." (Balintffy füzéri számtartó volt.) ták rendbe, mert 1670-ben csak egy pár rézdobot találtak itt. 1665/68-ban említenek egy „boltocskát", mely e szobából nyílott. Ez nemigen lehet más, mint az a ma is meglévő, az archív fotók szerint valóban boltozott kis beugró ( 28.) , mely a földszinti árnyékszékfúlke felett nyílik. 149 A szobából semmi sem maradt fenn napjainkra, így vajmi kevés az, ami az írott forrásokon túl is megtudható róla. Keresztosztós ablakának töredékei (23. ábra) a „Deákház" előtti udvarszakaszon előkerültek, tehát az ablak dél felé nézett. Ajtajának csak egy kis darabja (egy szemöldökpárkánytöredék) került elő, ez - mivel az előtte húzódó folyosóra valószínűleg a konyhában emelkedő lépcsőn lehetett feljutni 50 - alighanem a keleti oldalon állt. A folyosó minden bizonnyal végighúzódott a déli homlokzat előtt, majd ráfordult a nyugati oldalra is, hiszen csak így volt biztosítható a gyilokjáró kert feletti szakaszának megközelítése. Az árnyékszéképítmény csodával határos módon szinte épségben fennmaradt (38. kép). Az árnyékszék téglalap alaprajzú építmény, mely két, párhuzamos, négyzetes alaprajzú aknát zár magába. A bal oldali akna szolgált a földszinti árnyékszékhez (5/Ö.), a jobb oldali az emeletre (5/b. ). Mindkét fülkét két-két keskeny ablak világította meg. A földszinti fülke északi ablakának megmaradt a kőkerete, ez egyszerű, tagozat nélküli, belső oldalán tokhoronnyal ellátott kőkeret. A földszinti fülkében az ülőkének csak a lenyomatai láthatóak, míg az emeleti fülkében „in situ" állapotban megvan az azt alátámasztó vízszintes tölgygerenda is. A megmaradt vakolt felületek alapján mind a földszinti, mind pedig az emeleti helyiség fehérre volt meszelve. A keleti aknába kívülről lehet bejutni egy szűk búvónyíláson át (39. kép). A két aknát a tisztíthatóság érdekében egy másik, szabálytalan formájú búvónyílással összeköttetésbe hozták egymással. Az aknákból szűk kifolyók nyílnak a szabadba. MOL P.63. (Bónis cs. lt.-a), 3. cs. 32/13. 149 Feld-Cabello, 1980. 76., 47., 48. képek. 150 Lektorunk véleménye szerint elviekben nem zárható ki, hogy a szóban forgó folyosóra külön lépcső is vezetett, tehát nem a konyhánál említett, egyébként a gyilokjáróra vivő lépcsőt használták az emelet megközelítésére, ám ebben az esetben még egy, a „Deákház" emeletes épülettömbjétől nyugatra eső, már a kertből induló, harmadik lépcsőt is fel kellene tételeznünk, hiszen gyilokjáró itt is volt. Ennek ellentmond egyrészt az, hogy a források nemhogy három, de még csak két lépcsőt sem említenek, másrészt sok értelme nem volna három (vagy akár csak két) külön lépcsőt építeni akkor, ha egyetlen lépcsővel is betölthető ugyanaz a feladat.
