Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
38. kép. A „Deákház" kettős árnyékszéke A keleti árnyékszékaknából nem került elő leletanyag, a nyugatiban viszont találtunk némi 1617. századi kerámia- és üveganyagot. Az üvegleletek között egy serlegtöredék és ablakszemek vannak. Mivel jószerével ez az egyetlen, zártnak tekinthető, korábbi anyaggal nem keveredett leletcsoport, fontossága kiemelkedő, különösen a használati kerámia szempontjából. 151 Az árnyékszéképítmény alsó részének falazata elválik a már köpenyezett várfaltól (39. kép). Ez nagyon fontos körülmény az építmény datálásának szempontjából, hiszen azt bizonyítja, hogy az árnyékszék abban, a falelválások alapján kitűnően követhető és dokumentálható relatív kronológiai sorban, melynek kezdőpontja a 16. század harmincas éveiben épült kapubástya, csupán a negyedik helyet foglalja el. (Csak emlékeztetőül: a bástyánál később épült a bástya és a várfal szegletét kitöltő háromszög alakú faltömb - ez a második elem a kronológiai sorban. Ennél későbbi az északi várfal tufa köpenyezése - ez a harmadik elem. Ennél is 151 Az innen előkerült leletanyag: 64. ábra, 65. ábra, 73. ábra, 74. ábra, 76. ábra, 79. ábra, 83. ábra, 3., 86. ábra 39. kép. Az árnyékszéképítmény búvónyílása későbbi tehát az árnyékszék - a negyedik elem, melyet azonban már az 1620-as inventárium is említ!) Mindez azt bizonyítja, hogy az 1530-as évek és 1620 között legalább négy építési periódussal kell számolnunk! Azt, hogy a datálások szempontjából az árnyékszéképítmény döntő fontosságú, megerősíti néhány további, az építményről leolvasható információ. Mindezek közül az élre kívánkozik az, hogy - míg az alsó rész egyértelműen elválik az északi várfalat borító köpenyfaltól - az emeleti részen olyan módon állnak ki a megmaradt kövek, melyek kizárják azt, hogy az építmény a felső részen is elvált volna a várfaltól, sőt, éppen ellenkezőleg, éppen arra utalnak, hogy a felső rész kötésben állt valaha a tőle délre eső falazattal - esetünkben azzal a várfalszakasszal, mely egyúttal a „Deákház" emeleti termének északi falát is alkotta (40. kép). Ez csupán egyetlenegy módon lehetséges: ha az árnyékszéképítmény csak akkor épült fel, amikor a „Deákház" emelete! Mindebből az következik, hogy a „Deákház" az árnyékszék megépítése előtt földszintes volt. Az emelet építési idejének pontosabb meghatározásához közelebb vihetnének a - véleményünk szerint a fentebb vázolt érvek
