Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

8. kép. A nyugati oldal falköpenyezése Nyugaton a 13. századi falhoz utólag - de valószínűleg csak a 16. században árnyékszékaknát (7.) építettek. Ennél későbbi - már a 16. század második felében épült - a tőle északra ma is magasan álló, egy ablaknyílást magába foglaló, tufakő falköpeny (8. kép). Ez az északi oldal falköpenyezéséhez képest is utólagos (9. kép). A vár délnyugati sarkát egy gyaníthatóan csak a 17. században épített, szabálytalan ötszög alaprajzú pillér támasztja. A déli várfal kápolnától nyugatra eső szakasza többszörösen javított (1. kép). A javítások kora ismeretlen, de a legnyugatibb részen csak a 17. században készült, hiszen ott a javítás a nyugati alsó védőmühöz vezető, utólag áttört nyílás miatt vált szükségessé. A kápolna 15. század végén épült falai a 13. századi várfaltól elválnak. A kápolna déli falának keleti részén jól látható az itt állt korábbi, polygonális záradékú kápolna egykori délkeleti sarkának kváderarmírozása (10. kép). A kápolnától keletre eső várfalszakasz jó darabon 13. századi, melyet egy kisebb pillér is támaszt. A korai várfalszakaszhoz utólag (legkorábban a 16. században) 9. kép. A fal elválása a korábbi falköpenytől árnyékszékaknát (8.) építettek (11. kép). Ennél későbbi a várfal délkeleti részét takaró, 1641 és 1654 között épült, lőrésekkel áttört vastag köpenyfal

118 (12. kép). Kapubástya

119 A kapubástyát (9.) 1620-ban a sáfárház felett való bástyának, 1623-ban, 1644-ben, 1654-ben és 1670-ben Kapu felett való bástyának, 1665/68-ban egyszerűen Lövő bástyának nevezik (13. kép). Leírásai nagyon szűkszavúak. 1620-ban csak némi felverésre váró zsindely és néhány üres hordó állt 118 Az itt felsorolt objektumok datálás-megalapozó érveit a későbbiekben vesszük sorra. 119 Domokos György hadtörténész véleménye szerint ez az építmény egyáltalán nem elégíti ki azokat a követelményeket, melyek alapján egy védőmű - a klasszikus hadiépítészet szempontjai szerint - valódi bástyának nevezhető. Erveit készséggel elfogadjuk, mivel azonban a szóban forgó építményt a korabeli írott források következetesen bástyának nevezik, a félreértések elkerülése végett a továbbiakban mi is ezt a kifejezést használjuk.