Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
IM V 10. kép. A korábbi kápolna sarokarmírozása a kápolna déli oldalán rajta. Később lőfegyverek és - nyilván a kapu előterének megvilágítására - vaslámpások voltak itt. Az ötszögű bástyát minden valószínűség szerint Alessandro Vedani tervei alapján az 1530-as években építették 120 a szemközti hegy felől ágyúval könnyen támadható kaputorony védelmére. Sarkai tufakváderekből állnak, falait egyébként riolit alkotja. A bástya belső tere eredetileg nyitott volt. Falainak tengelyében (a déli oldalon a kapu miatt kissé elcsúsztatva) egy-egy félköríves záradékú 120 Vedani a 41. lábjegyzetben említett, 157l-es kérvényében a csaknem negyven esztendeje (tehát az 1530-as években) általa végzett füzéri erődítésre hivatkozik. Mivel a vár többi, kifejezetten erődítésnek tekinthető részei kivétel nélkül későbbieknek bizonyultak, a kapubástyát kell Vedani művének tekintenünk. Marosi Endre a füzéri kapubástyát - a siklósi olaszbástyával együtt - a Vedani működése előtti, 1526-ot megelőző évekre datálja. Marosi, 1991., 26. Ha elfogadnánk Marosi datálását - ami végső soron nem is zárható ki - fel kellene tennünk, hogy a Perényiek várai közül éppen a legeldugottabb, székhelyként sosem funkcionáló Füzért látták volna el leghamarabb korszerű védőművekkel. Ez, őszintén szólva aligha valószínű. 11. kép. Ar nyékszékakna maradványa a déli várfalnál lőrés nyílt (13. és 14. kép). Minden bizonnyal ilyen nyílt észak felé is, ezt azonban jelenleg egy utólagos falazat takarja. A déli oldalon nyíló, elszedett kőkeretbe a 17. századi leltárak szerint befelé nyíló, kétszárnyú, erősen vasalt, hegyes vasszegekkel kivert kapu illeszkedett (14. és 15. kép). Reteszgerendájának fészke ma is megvan. A kapubástya a vár életének utolsó szakaszában jelentős változtatásokon esett át. Belső terét tömören elfalazták, a közlekedésre csak egy keskeny, csupán 2,5 m széles, dongaboltozatos folyosót hagytak meg. Ekkor tetejére új porházat (a puskapor tárolására szolgáló helyiséget) emeltek. Úgy tűnik, hogy ekkor a falkorona külső oldalára - legalábbis a kapu feletti szakaszon - egy fafolyosót építettek. Ezt a „filagóriát" az 1654-es leltárban meg is említik. Az egykor ezt tartó kerek fagerendák (kisebb valószínűséggel kőkonzolok) fészkei még jól láthatóak (16. kép). A fészkek vonala feletti falszövet eltér a bástya eredeti falazatának textúrájától, ez a tény is a „filagoria" utólagos voltára utal.
