Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
A KÖZVETLEN KÖRNYEZET 5. kép. A Párkány feltételezett helye Váralján további, a várhoz többé-kevésbé szorosan kapcsolódó igazgatási és gazdasági egységek is voltak. A falu közepén, valahol a templom környékén állt egy sövénnyel kerített, több épületből álló fából készült udvarház. Az erről szóló első konkrét adat ugyan csak 1620-ban készült inventáriumban található, de bizonyára már a 16. század végén felépült. 113 Valószínű, hogy a Füzérre látogató birtokosoknak inkább az udvarház nyújtott éjszakai szállást, semmint a meglehetősen kényelmetlen, s csak nagy fáradsággal, gyalogszerrel megközelíthető vár. Az udvarház mellett pincék, istállók, veteményeskert, szekérszín és egy juhászház is volt. A vártól délre, a falu ma is Majorkertnek nevezett részén állt egy majorság. Itt tartották a lábasjószágot és a baromfiakat. Gyümölcsös, veteményeskert tartozott hozzá. A majorságban különféle csűrök és pajták álltak. Ma már pontosan meg nem határozható helyen, de valahol a falu keleti végén serfőzde volt. Az udvarház, a majorság és a serfőzde személyzetét általában a várbeli személyzethez számították. Az 1620-as inventáriumban vadaskertet, az 1667. évi urbáriumban halastavat is felsorolnak a váraljai objektumok között. A vadaskert a várhegy északi oldalán lehetett, a halastónak ma már nyoma sincsen. 113 A környékbeli falvak közül Alsóregmecen az 1560as években, Radványban az 1590-es években épült udvarház. Nagybózsván 1601 előtt éppen a füzériek pusztítottak el egy udvarházat. MOL E. 148. (NRA), Fasc. 866., Nr. 30., Fasc. 627., Nr. 8., Nr. 21-23. Mindezeknél sokkal inkább a várhoz kötődött az úgynevezett Párkány. 1 4 Palánkkal körülkerített terület volt, ahol egy vertfalú darabontház, egy pince és két istálló állt. A Párkányról szóló első adatunk csak 1620-ból származik, de mivel a várba lóval sohasem lehetett felmenni, valószínűleg korábban is álltak itt istállók, ha a terület nem is volt mindig palánkkal körülvéve. A Párkányrét ma is élő földrajzi név a vártól északra, a hegynyeregben, ahol valóban láthatóak emberi kéz nyomára utaló terepalakulatok, melyek környékén a felszínen azonban egyelőre kizárólag bronzkori kerámia gyűjthető. Nagyon gyanús, hogy a 17. században emlegetett Párkányt nem is ott, hanem valahol feljebb kell keresni. A vár felé vezető erdei út a mai Párkányréten túl, egészen a sziklalépcső aljáig ma is járható, akár szekérrel is. Ez korábban sem jelenthetett problémát. A sziklalépcső előtt az út egy széles, lapos, jelenleg fákkal erősen benőtt területre ér, ahol bőven elférhettek az említett objektumok (5. kép). Két további - áttételes - adat is ezt látszik alátámasztani. Egyrészt az 1641-es osztálylevél határozottan állítja, hogy a Párkány a grádicsok végében van. Hasonló értelmű az 1654-es inventárium azon kitétele, miszerint: „Azon (ti. a párkánybeli darabontházon) felül az Varigh mind gradicz." A másik érv inkább nyelvészeti. A 'párkány' szó eredeti jelentése 'elővár', 'barbakán', 'kapuerőd'. 115 Ilyen funkció betöltéséhez alkalmas objektumot pedig a vártól meglehetősen távol eső és könnyedén kikerülhető mai Párkányrétre lokalizálni nem lehet. A kérdést természetesen csak régészeti kutatás döntheti el. 1,4 Az előbb felsorolt objektumok részletes leírásait megtalálhatjuk a várat is ismertető, 17. századi inventáriumokban. ] 15 Kiss, 1988., II. 320.
