Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
A VÁRBAN TALÁLHATÓ ÉPÜLETEK 116 (3-5. ábrák) 117 Lépcső (1.) A Párkánytól - mint láttuk - a várig lépcső vezetett. 1665/68-ban az is kiderül, hogy a lépcső fából készült, pontosabban a sziklalépcsők fával voltak burkolva. Egyik - alighanem a bal - oldalán fakorlát húzódott. Mindebből mára már csak a nyers, tagadhatatlanul megmunkált felületű szikla lépcsőfokok láthatóak, a faszerkezetnek nincs nyoma. Elövédmü (2.) A lépcső végénél komolyabb szerkezetű, kettős tagolású (azaz két, egymás mögött elhelyezkedő kaput is magába foglaló) elővédmű állt valahol közvetlenül a kapubástya előterében. Minden bizonnyal fából épült, alighanem csak 1644 és 1654 között, mert a leírások csak 1654-től kezdve emlegetik. Külső - felvonóhidas - kapujához híd vezetett. A felvonóhidas kapu mögött közvetlenül egy kétszárnyú kapu nyílt, majd egy újabb felvonóhidas kapu következett. Az elővédmű faszerkezetének egyetlen nyoma a déli várfal kapu előtti szakaszában látható négyzetes formájú gerendafészek. 116 Az egyes objektumoknál szereplő számok az ásatási alaprajzon jelzik azok egykori helyét. Erre azért volt szükség, mert az ismertetésre kerülő objektumok némelyike nem érte meg a 17. század végét, így azokat a rekonstrukciós alaprajzokon jelölni nem lehetett. A pincehelyiségeket vastagon szedett számokkal, a lakószinti tereket és egyéb, a föld felszínén lévő objektumokat vastagon szedett kurzív számokkal, az emeletieket vastagon szedett, aláhúzott számokkal, míg a padlástereket ferde zárójeles, vastagon szedett számokkal jelöljük. 117 Mivel a várbeli épületek részletes ismertetésénél többször ki fogunk térni azok kialakulásának idejére, valamint falaik egymáshoz való viszonyára, célszerűnek látjuk, hogy a vár alaprajzi elrendezésének kialakulását külön rajzokon szemléltessük. Ez utóbbi rajzok azonban valamennyi épületszárny legalsó szintjét (az alápincézett épületszárnyak esetében a pincét, más esetben pedig a földszintet) ábrázolják. 6. kép. Az északi oldal kettős árnyékszéke kelet felől 7. kép. Az északi oldal kisebb árnyékszékének csonkja A külső várfalak Bár a körítőfalak még a 13. században épültek fel, az eredeti falszövet kívülről csak helyenként látható. A külső falsíkot különféle korú köpenyezések, támpillérek, támfalak takarják. Az északi várfalat szinte végig 16. századi köpenyezés, javítás fedi, a 13. századi falszövet csak ott bukkan elő, ahol a köpenyfal kiomlott. A bástya és a keleti várfal közötti beszögellést a bástyánál későbbi, jórészt tufából épült faltömb tölti ki (3.). Ennél későbbi az északi várfalat borító tufa köpenyfal (4.). Az északi várfal közepe táján két további, már a 17. században emelt támfal áll. jelzi, hogy ezen a szakaszon állandóan statikai problémák merültek fel. A várfal mellett látható három további támpillér még a 13. században épült. Az északi oldalon álló két árnyékszéképítmény (5., 6.) a tufa köpenyfalhoz képest utólagos (6. és 7. kép).
