Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR ÁLTAL BETÖLTÖTT FUNKCIÓK TÁRGYI EMLÉKEI
A VÁR ÁLTAL BETÖLTÖTT FUNKCIÓK TÁRGYI EMLÉKEI Ebben a fejezetben a vár által betöltött funkciók anyagi részét tekintjük át. A katonai, politikai és gazdasági funkciók átfogóbb értékelésére a dolgozat végén térünk vissza. Ebben a részben csupán a bizonyosan megfogható funkciók (katonai objektum, börtön, raktár) konkrét írott és régészeti emlékeiről esik szó. A hadászati funkciók emlékei I. FEGYVERZET 1. Tűzfegyverek Lőfegyverek Agyúk Az első adat arról, hogy Füzéren nagyobb tűzfegyverek vannak 1546-ból származik. Ekkor a Ferdinánd fogságában lévő Perényi Péter Bécsben ünnepélyesen megesküszik, hogy belzavarok esetén átadja várait, köztük „Fyzer-t ... cum omnibus ejusdem Bombardis ingeniis instrumentisque bellicis ac pulveribus" a királynak. 376 Azt, hogy a bombarda szó magyarul már 1526-ban is csak tarackot jelentett, Kalmár János bizonyítja. 377 Mégis tartottak ágyúkhoz való kőgolyókat a várban, de 1620-ban azt is elárulják, hogy nincs hozzájuk ágyú. Agyú később sem fordul elő az összeírásokban. Tarackok A leltárakkal dokumentált időszakban a legkomolyabb tűzfegyvereket a tarackok jelentették. Szinte mindig két réztarack állt a várban. A nagyobbik háromfontos, a kisebbik másfél fontos volt. A nagyobbik a kapubástyán, a kisebbik a vár nyugati végén, a foknak az udvarház felőli oldalán lévő nagyméretű „őrablaknál". Mindkét példány hosszú csövű, „sugár" tarack volt. Vasalt fakerekeken és vasalt ágyon, „fél szekéren" álltak. Az ágyon vaskarikák voltak. A nagyobbik tarack tartozékainak vasalatai hiányosak voltak. 1644-ben a kapubástyán ideiglenesen egy másik három fontos réztarack is állt, melyet Patakról hoztak. Ezt később nem említik, minden bizonnyal elvitték. 1670-ben 376 MOL P. 707. (Zichy cs. lt-a), Fasc. 217 et BB. 15-21. 377 Kalmár, 1971., 169. viszont csak egyet, a kapubástyán álló tarackot találták meg a leltározók. Kalmár János megállapítása szerint a háromfontos lövegek csöve 7,5 cm átmérőjű volt. 378 Mivel a tarackok csöve körülbelül az öbölméret tízszerese volt, ennek a taracknak a csöve 75 cm körüljárhatott. 379 Szakállas puskák A legnagyobb mennyiségű tűzfegyvert a szakállas puskák jelentették Füzéren. Számuk a 17. századi leltárak szerint csekély mértékben ingadozott (51-58 db). Általában a kapubástyán és a fokokon voltak elhelyezve. Érdekes, hogy 1665/68ban és 1670-ben valamennyi szakállas puskát a sáfárházban (17.) találtak meg. A szakállasok nem voltak kifogástalan állapotban. 1644-ben egyikük rossz volt. 1654-ben megjegyzik, hogy a szakállasoknak tisztításra van szükségük, némelyik reparálásra is szorul. Az inventálást követően Nádasdy Ferenc és Mosdóssy Imre között megkötött zálogszerződés egyik pontja szerint Mosdóssy kötelezi is magát, hogy „az munitiokat megh czinaltatny, s Uyakat - is szerzeny fogh". 380 Szavát alighanem meg is tartotta, mert rossz puskákról később nem esett szó, s míg 1654-ben 51, 1665/68-ban már 58 szakállas volt a várban. 1620-ban és 1665/68-ban szakállasokhoz való „vasakat", „formákat", valamint egy lövő szerszámokhoz való horgot is találtak a várban. Muskéták A szakállas puskák mellett 1665/68-ban és 1670-ben 8, illetve 10 muskéta is felbukkan a leltárakban. Ezeket a szakállasokkal együtt a sáfárházban (17.) őrizték. 1670. július 24-én a szepesi kamara 15, majd szeptember 27-én újabb 4 német muskétást rendelt a vár őrzésére. 1 Szakállasokhoz (1668-ban már muskétához is) való kanócokat a „Cejtházban" (18.), majd a sáfárházban (17.) őriztek. A két utolsó inventárium szerint kanócból 44 csomó, fél mázsa (kb: 25 kg) 382 volt. 378 Kalmár, 1971, 171. 379 Kalmár, 1971., 158. 380 MOL P. 62. (Bónis cs. lt.-a), 2 cs., 17/2-8. 381 MOL E. 244. (Minutae Expeditiones camerales), 24. cs, 1670, július, 124, ill. 25. cs, szeptember, 129. 382 Bogdán, 1986,270.
