Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR ÁLTAL BETÖLTÖTT FUNKCIÓK TÁRGYI EMLÉKEI
A tűzfegyverek emlékét - az ágyúgolyókon kívül - mindössze két tárgy képviseli a leletanyagban. Az egyik egy szakállas puska csövének töredéke. A darab a nyugati, hosszú pince (39.) területén került elő az omladékból. (55. ábra, 1.) Az eredetileg nyolcszegletü csőnek egy 23 cm hosszú darabja maradt meg, éppen a dereka környékéről. 383 Az, hogy nyélbeütős, vagy más szerkezetű példány volt-e, a töredék alapján nem dönthető el. A cső átmérője 38 mm körüli volt. Ez nagyobb átmérőjű puskagolyókat feltételez annál, mint amilyeneket Kalmár János Füleken talált. 384 Minden bizonnyal az inventáriumokban emlegetett szakállasok egyikének töredékével van dolgunk. Mivel a vár szakállas puskákkal való felszereltsége hosszú ideig változatlannak látszik, lehet, hogy a példány még a 16. században készült, de bizonyos, hogy a 17. század végéig használatban volt. 385 A másik egy egyszerű, egynyílású, keréklakatos puskához való puskafelhúzó kulcs 386 (55. ábra, 2.). Ez is a nyugati, hosszú pincében (39.) került elő. Az egynyílású puskakulcsok Kalmár János szerint a könnyű puskákhoz, esetleg pisztolyokhoz tartoztak. 387 Mivel a kulcs a szakállasokhoz nem tartozhatott, legfeljebb a muskétákkal együtt kerülhetett Füzérre, tehát csakis 17. századi lehet. Az utolsó inventáriumokban említett muskéták ezek szerint - legalábbis részben - könnyebbek és keréklakatos szerkezetűek lehettek. Muníció A lőfegyverekhez tartozó munícióról (különféle golyóbisok, puskapor, gyutacs) ugyan jószerével csak írásos forrásokkal rendelkezünk, azonban a tűzfegyverek számával való összevetésük segítségével némi további információhoz juthatunk a vár védelmi erejét illetően. Ágyúgolyók Kó'golyók Már 1620-ban említenek kő ágyúgolyókat, bár a 17. században nincs ágyú a várban. A kőgolyók pontos számát csak 1654-ből és 1665/68-ból tudjuk: 73 vagy 79 db volt belőlük. Kisebbek és nagyobbak is voltak köztük. Ezt igazolják az előkerült példányok különböző méretei is. Kizárólag a „Cejtházban" ( 18. ) tárolták őket, rakásban. 383 Vö. Kalmár, 1971., 193., 109. kép. 384 Kalmár, 1971., 180. 385 Hasonló következtetésre jut: Kozák, 1974, 298-299. 386 Némileg hasonló, de kétnyílású, 17. századi példányt közöl Kalmár János. Kalmár, 1971, 237, 200. kép. 387 Kalmár, 1971,237-238. A régészeti leletanyagban 11 db kő ágyúgolyó van. Egy kivételével valamennyi töredékes. 9 golyó az 1977-es ásatáson került elő, ezek közül azonban mindössze kettőnek ismert a pontos lelőhelye: egyet a kaputorony (12.) területén, egyet pedig a sáfárházat (17.) fedő omladékban találtak. Ez megfelel a „Cejtház" lokalizálásának. Később egy kőgolyó töredéke a Nagy pince kápolna előtti szakaszát (42/c.) kitöltő omladékból, egy pedig a kert (29.) feltöltési rétegéből, 120 cm-es mélységből került elő. A 11 ágyúgolyó négy különféle kalibert képvisel. Négy golyó átmérője 11 cm, négy másik golyóé 12,4-12,5 cm, két golyó pontos átmérője ismeretlen, de nagyobb, mint 14 cm. Ezek az ágyúgolyók vöröses színű, kristályos jellegű kőzetből vannak kifaragva, formájuk szabályos gömb, felületük viszonylag sima. Az egyetlen ép ágyúgolyó mind jellegében, mind méretében elüt a többitől: a kert feltöltésében talált darab jóval durvább kiképzésű, szabálytalan gömb formájú, átmérője pedig csupán 8 cm. Véleményünk szerint a három nagyobb átmérőjű csoporthoz tartozó darabok azok hírmondói, amelyekről a 17. századi inventáriumok szólnak, a kicsi golyó pedig 16. századi. Vasgolyók Vasból készült ágyúgolyók csak kisebbek, tarackhoz valók voltak. Számuk 1620-tól változatlan: 250 db (az 1644-ből származó 238-as szám talán egy túl lelkiismeretes leltározónak köszönhető). Ezeket is kizárólag a „Cejtházban" (18.) tartották, amint egy 1623-as adatból kiderül, egy átalagban. Igen valószínű, hogy a 17. században egyet sem lőttek ki belőlük. Erre nézve igen tanulságos Rákóczi Zsigmond 1600 decemberében Báthori Istvánhoz intézett levele, melyben visszautasítva a füzéri várnagy azon vádját, hogy emberei lőttek volna a Regéc ellen vonuló füzériekre ezt írja: „Regeczben igen tilalmas az Tarazk leőveöldezés ... csak szakailasis nem szabad, hanem amikor tiztytiak eztendeoben egizer." 388 A vasgolyókat a vár elpusztítása előtt - értékes anyaguk miatt - elhordhatták, így egyetlen darabot sem találtunk meg belőlük. Mindamellett az írott források lehetőséget nyújtanak bizonyos arányszámítások elvégzésére. A 250 darab golyó két tarackra számítva 125-125 lövésre elegendő. Még ha az időlegesen Füzéren tartott harmadik tarackot is ide számítjuk, akkor is 83-83 lövés jut egy tarackra, s ez az arány egyáltalán nem rossz. MOL E 148. (NRA), Fasc. 628, No. 52.
