Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR ÁLTAL BETÖLTÖTT FUNKCIÓK TÁRGYI EMLÉKEI

A tűzfegyverek emlékét - az ágyúgolyókon kívül - mindössze két tárgy képviseli a leletanyag­ban. Az egyik egy szakállas puska csövének töre­déke. A darab a nyugati, hosszú pince (39.) terüle­tén került elő az omladékból. (55. ábra, 1.) Az ere­detileg nyolcszegletü csőnek egy 23 cm hosszú da­rabja maradt meg, éppen a dereka környékéről. 383 Az, hogy nyélbeütős, vagy más szerkezetű példány volt-e, a töredék alapján nem dönthető el. A cső átmérője 38 mm körüli volt. Ez nagyobb átmérőjű puskagolyókat feltételez annál, mint amilyeneket Kalmár János Füleken talált. 384 Minden bizonnyal az inventáriumokban emlegetett szakállasok egyi­kének töredékével van dolgunk. Mivel a vár sza­kállas puskákkal való felszereltsége hosszú ideig változatlannak látszik, lehet, hogy a példány még a 16. században készült, de bizonyos, hogy a 17. szá­zad végéig használatban volt. 385 A másik egy egyszerű, egynyílású, kerékla­katos puskához való puskafelhúzó kulcs 386 (55. áb­ra, 2.). Ez is a nyugati, hosszú pincében (39.) ke­rült elő. Az egynyílású puskakulcsok Kalmár János szerint a könnyű puskákhoz, esetleg pisztolyokhoz tartoztak. 387 Mivel a kulcs a szakállasokhoz nem tartozhatott, legfeljebb a muskétákkal együtt kerül­hetett Füzérre, tehát csakis 17. századi lehet. Az utolsó inventáriumokban említett muskéták ezek szerint - legalábbis részben - könnyebbek és ke­réklakatos szerkezetűek lehettek. Muníció A lőfegyverekhez tartozó munícióról (külön­féle golyóbisok, puskapor, gyutacs) ugyan jószeré­vel csak írásos forrásokkal rendelkezünk, azonban a tűzfegyverek számával való összevetésük segít­ségével némi további információhoz juthatunk a vár védelmi erejét illetően. Ágyúgolyók Kó'golyók Már 1620-ban említenek kő ágyúgolyókat, bár a 17. században nincs ágyú a várban. A kőgo­lyók pontos számát csak 1654-ből és 1665/68-ból tudjuk: 73 vagy 79 db volt belőlük. Kisebbek és nagyobbak is voltak köztük. Ezt igazolják az előke­rült példányok különböző méretei is. Kizárólag a „Cejtházban" ( 18. ) tárolták őket, rakásban. 383 Vö. Kalmár, 1971., 193., 109. kép. 384 Kalmár, 1971., 180. 385 Hasonló következtetésre jut: Kozák, 1974, 298-299. 386 Némileg hasonló, de kétnyílású, 17. századi példányt közöl Kalmár János. Kalmár, 1971, 237, 200. kép. 387 Kalmár, 1971,237-238. A régészeti leletanyagban 11 db kő ágyúgolyó van. Egy kivételével valamennyi töredékes. 9 golyó az 1977-es ásatáson került elő, ezek közül azonban mindössze kettőnek ismert a pontos lelőhelye: egyet a kaputorony (12.) területén, egyet pedig a sáfárházat (17.) fedő omladékban találtak. Ez meg­felel a „Cejtház" lokalizálásának. Később egy kő­golyó töredéke a Nagy pince kápolna előtti szaka­szát (42/c.) kitöltő omladékból, egy pedig a kert (29.) feltöltési rétegéből, 120 cm-es mélységből ke­rült elő. A 11 ágyúgolyó négy különféle kalibert képvisel. Négy golyó átmérője 11 cm, négy másik golyóé 12,4-12,5 cm, két golyó pontos átmérője ismeretlen, de nagyobb, mint 14 cm. Ezek az ágyú­golyók vöröses színű, kristályos jellegű kőzetből vannak kifaragva, formájuk szabályos gömb, felü­letük viszonylag sima. Az egyetlen ép ágyúgolyó mind jellegében, mind méretében elüt a többitől: a kert feltöltésében talált darab jóval durvább kikép­zésű, szabálytalan gömb formájú, átmérője pedig csupán 8 cm. Véleményünk szerint a három na­gyobb átmérőjű csoporthoz tartozó darabok azok hírmondói, amelyekről a 17. századi inventáriumok szólnak, a kicsi golyó pedig 16. századi. Vasgolyók Vasból készült ágyúgolyók csak kisebbek, ta­rackhoz valók voltak. Számuk 1620-tól változatlan: 250 db (az 1644-ből származó 238-as szám talán egy túl lelkiismeretes leltározónak köszönhető). Ezeket is kizárólag a „Cejtházban" (18.) tartották, amint egy 1623-as adatból kiderül, egy átalagban. Igen valószínű, hogy a 17. században egyet sem lőttek ki belőlük. Erre nézve igen tanulságos Rá­kóczi Zsigmond 1600 decemberében Báthori Ist­vánhoz intézett levele, melyben visszautasítva a fü­zéri várnagy azon vádját, hogy emberei lőttek vol­na a Regéc ellen vonuló füzériekre ezt írja: „Regeczben igen tilalmas az Tarazk leőveöldezés ... csak szakailasis nem szabad, hanem amikor tiztytiak eztendeoben egizer." 388 A vasgolyókat a vár elpusztítása előtt - érté­kes anyaguk miatt - elhordhatták, így egyetlen da­rabot sem találtunk meg belőlük. Mindamellett az írott források lehetőséget nyújtanak bizonyos arányszámítások elvégzésére. A 250 darab golyó két tarackra számítva 125-125 lövésre elegendő. Még ha az időlegesen Füzéren tartott harmadik ta­rackot is ide számítjuk, akkor is 83-83 lövés jut egy tarackra, s ez az arány egyáltalán nem rossz. MOL E 148. (NRA), Fasc. 628, No. 52.

Next

/
Thumbnails
Contents