Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
várból származó példányon a figura háta mögött a IVDICIVM felirat látható, a csempének ebből a részéből azonban Füzéren nem maradt fenn töredék. Arra már Gyuricza Anna is rámutatott, hogy a füzéri példányok az eredeti csempének csupán erősen romlott másolatai. A csempe több, környékbeli lelőhelyről (Boldogkő, Kassa, Ónod, Regéc, Szerencs) is előkerült. A kassai darab a Holl Imre által közölt fénykép 309 alapján másolatnak tűnik, s az aligha valószínű, hogy a szerencsi példány 1553-ban készült volna, hiszen Szerencset Némethy Ferenc csak 1556-ban erődítette meg. Az ónodi példány közöletlen, de az eddigi tapasztalatok fényében valószínűleg megegyezik a füzérivei, tehát alighanem ez is másolat. Mindössze a sárosi és a boldogkői darab tűnik eredetinek. Mivel a füzéri példányok bizonyosan másolatok, valószínű, hogy 1553-nál később kerültek oda. Mivel a csempéből mindössze három példány töredékei ismertek, még az sem állítható, hogy önálló kályhát alkottak volna. Az is lehet, hogy csak a mázatlan, bibliai tárgyú csempékből épült kályha elemeivel került ide néhány példány ebből a típusból is. Kevésbé látszik valószínűnek, hogy egy másik, alább bemutatandó, kompozíciójában közel álló, ám az ábrázolás tárgyát tekintve eltérő csempecsoporttal együtt alkotott volna kályhát. 4. Mitológiai tárgyú mázas csempetípusok a 16. század közepéről Három, az előzőekhez formailag nagyon közel álló lapcsempe néhány töredéke tartozik ebbe a csoportba. A töredékek az északi várfal külső oldaláról, valamint az ágyúállás feltöltéséből kerültek elő. A három közül két típusú figurális csempe között alig van eltérés, csupán az ábrázolt alakok különböznek valamelyest. Ezért a csempék közös jellemzőit együtt tárgyaljuk. A léckeretes csempék perspektivikusan mélyülő képmezeje félkörívesen zárul. Az ívháromszögeket egy-egy levél tölti ki. A mélyülő keret alsó sávja, valamint az ívet tartó széles oszlopok felülete üres. Az oszlopokat az ívtől fejezet választja el, azonban az ívmező ugyancsak üres. A csempék jobb alsó sarkában egy karcsú nyakú kancsó, bal alsó sarkában egy tömlőszerü tárgy látható. A két tárgy között balra lépő, redőzött tunikát viselő, kardos alak látható (40. ábra, 1.). Ónodi pontos párhuzamok alapján tudjuk, hogy ezek a motívumok két, egymástól némileg 309 Holl, 1993., 268., 31. kép. különböző csempéhez tartoznak. Mindkét ónodi példány figurájának felső része egy lemeztelenített keblű nőalak, azonban az egyik jobbjában mérleget tart (ez minden bizonnyal lustitia allegóriája, míg a másik oroszlánbőrrel letakart oszlopra támaszkodik, mely a bátorságot megszemélyesítő Fortitudo lehet. Meztelen felsőtestű nőalak a füzéri anyagban is megtalálható (40. ábra, 2.), ez az ónodi Fortitudo-csempének felel meg. A Iustitia-típusú csempékből két, mérleget ábrázoló töredék maradt fenn (40. ábra, 3.). 310 A harmadik, ide sorolható csempe egy saroktöredék, melyen az előzőekhez hasonló üres ív részlete látszik, az ív alatti figura kivehetetlen, apró részletével. A különbséget az ívháromszöget kitöltő rozetta jelenti (40. ábra, 4.). 311 Valamennyi töredék vörös anyagú, zöld mázas, a máz alatt engobbal. A csempéknek pontos párhuzamai csupán Ónodról ismertek. Gyuricza Anna, mint közeli párhuzamot, egy némileg hasonló, reneszánsz építészeti keretbe foglalt, ugyancsak mérleget tartó, azonban DIALECTICA feliratú és 156l-es évszámmal datált stájerországi példányt említ. 312 Az erények allegorikus ábrázolása a kályhacsempéken a reneszánsz képzőművészetekben gyökerezik. Előképeik - a bibliai jelenetekhez hasonlóan - metszetek, plakettek, festmények lehettek. Egyes kályhacsempék ábrázolásainak - köztük éppen az erények allegóriáinak - az 1530-as évektől kezdve igazolható képzőművészeti forrásait Holl Imrének több esetben is sikerült azonosítania. Az erények ábrázolásának esetében - osztrák és nyugatmagyarországi példákon - 1550-ben készült képzőművészeti alkotásoknál tudta bebizonyítani a közvetlen kapcsolatot az alapmű és a kályhacsempék között. 3 3 Ezek a példák a füzéri és ónodi csempéknek ugyan igen távoli párhuzamai, azonban itt is fel kell tételeznünk, hogy többféle, hasonló korú műalkotás szolgált mintául az azonos témájú kályhacsempe-müvészet számára. Ezek szerint a füzéri és ónodi csoport hátterében ilyen, minden bizonnyal a 16. század közepén, német nyelvterületen készült alapművet kell keresnünk. Bizonyos az is, hogy az alapmű vonásai néhány éves késéssel jelennek meg a kályhacsempéken, ezért különös tekintettel a füzéri csempe stájerországi párhuzamára - a most tárgyalt csoportot is csak a 16. század hatvanas éveire datálhatjuk. Nagy a valószínűsége, hogy az allegorikus ábrázolású csem310 Gyuricza, 1992., 35. típus. 311 Gyuricza, 1992., 101. típus. 312 Gyuricza, 1992., 19. 313 Holl, 1993., 284-296.
