Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

FŰTŐBERENDEZÉSEK

pékből álló kályha a hasonló eredetű, bibliai tárgyú csempékből álló kályhával egy időben, tehát feltehetően 1562 körül épült fel a fuzéri várban. 5. Centrális díszítésű mázatlan csempék Egy négyzetes formájú, mázatlan, engobozott felületű lapcsempét (40. ábra, 5.)

314 elsősorban boldogkői párhuzama miatt 5 soroltam ebbe a generációba. A típus töredékei nagy számban kerültek elő, elsősorban az északkeleti épületszárnyban és az északi várfal külső oldalán. Előfordultak az ágyúállás feltöltésében is. A sarkokat ölelő negyedkörívek horgonyszerű leveleket zárnak közre, a csempe közepét pedig virág tölti ki. Lemezzel és pálcával tagolt kerete erősen elüt a fiatalabb csempegenerációk tagjaitól, azokénál jóval kidolgozottabb, plasztikusabb. A csempének feles változata is ismert, tehát szegletes kályhához tartozhatott. Lehet, hogy a boldogkői párhuzamot csak a földrajzi közelség indokolja (ez esetben viszont miért nincs több párhuzam?), ha viszont itt is történeti összefüggést kell keresnünk, ez még - Boldogkő igen szövevényes és kellően fel nem tárt birtoklástörténete miatt - a jövő feladata. Egy másik, mázatlan, négyzetes lapcsempe (40. ábra, 6.)

316 közepét nagy forgórózsa foglalja el. Oldalán az Abrahámos csempéhez hasonló, stilizált vakmérműre emlékeztető motívum követi, a forgórózsa felett pedig félköríves építészeti keret látható, függönyszerű ívekkel. A csempét kompozíciója alapján soroltuk e csoporthoz. VI. A CSERÉPKÁLYHÁK NEGYEDIK GENERÁCIÓJA (1548 KÖRÜL) Többszínű ónmázas kályhacsempék A füzéri kályhacsempék különleges csoportjának tekinthetőek a többszínű ónmázas darabok. Mindössze négy típusú csempe sorolható ebbe a csoportba, közülük kettő teljesen, egy pedig részben rekonstruálható. A jelentős forma- és témabeli különbségek miatt a darabok nem egyetlen kályhához tartoztak. A darabok között centrális díszű, végtelenített mustrát kiadó és figurális csempék is vannak. A példányok egymástól távol kerültek elő, csupán két, a „Deákház" terazzoszintje alól napvi314 Gyuricza, 1992., 64., 65. és 66. típus. 3,5 Gyuricza, 1992., 23., XIII. és XIV. ábra. 316 Gyuricza, 1992., 113. típus. lágra bukkant darab lelőkörülményei értékelhetőek, ez lesz majd a csoport datálásának alapja. A három lapcsempe közül az egyik (41. ábra, 1.) épségben, a „Rimay-ház" árnyékszékaknájából (S.) került elő. A többszínű (kék-sárga-barnazöld-fehér) ívkötegekből és sárga színű, többszirmú virágokból álló minta több csempe egymás mellé állítása esetén pávaszem-szerű motívumot eredményez. A másik lapcsempe (41. ábra, 2.) töredékei a déli szárny ebédlője (49.) alatti pincében, a szegfűs kályha omladéka közé keveredve kerültek elő. Alighanem abba volt másodlagosan beépítve. A sárga mezőben kék szirmú, centrális helyzetű virág látható. A harmadik lapcsempe (41. ábra, 3.) a „Deákház" nyugati felében (24.), a terazzoszint alatti habarcsos feltöltésből került elő. A barna színű pálcával keretezett sárga mezőben barna, zöld és sárga színű, egyelőre rekonstruálhatatlan, talán figurális ábrázolás kis töredéke maradt meg. A csempe hátsó része - eltérően minden eddigi darabtól - dongás volt. A negyedik, ide sorolható példány párkánycsempe (41. ábra, 4.). A csaknem teljesen összeállítható darab ugyancsak a „Rimay-ház" árnyékszékaknájából származik. A csempe alsó, lapos részén zöldessárga háttérben jobbra néző, fodros gallérú, redőzött mellű inget és sötét felöltőt viselő, szakállas, fiatal férfi mellképe látható. A férfi fején lapos, puha sapka van. A portré feletti kihajló részt kétsoros pártázat tölti ki. E csempe mázatlan változatának egy-egy kisebb töredéke is előkerült a „Deákház" nyugati felében, a terazzoszint alatti habarcsos feltöltésben, illetve az udvari szelvények egyikében. A kályhacsempék közül mindössze egyetlen darabnak ismert többé-kevésbé pontos párhuzama: a pávaszemes lapcsempéhez igen hasonló mintájú, azonban mind kidolgozásában, mind anyagában, mind pedig mázában erősen eltérő darabok ismertek az ónodi vár legkorábbi kályhacsemperétegéböl és - mint e réteg szinte valamennyi típusa - ugyanez a darab megtalálható Füzéren is. A mellképes oromcsempe esetében meg kell említeni, hogy a 16. század első felétől válnak Magyarországon is kedveltté a főrangú világi személyek, uralkodók mellképével, portréjával díszített kályhacsempék. A hazai darabok között a ma már azonosíthatatlan személyek mellett leginkább II. Lajos, Habsburg Mária, I. Ferdinánd, Jagelló Anna, Miksa esetleg V. Károly császár portréival találkozunk.