Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
már el is bontottak. Mindezek alapján valószínűnek tartjuk, hogy az itt feltárt cserépkályhát 1623 után nem sokkal megépítették, s az 1654-ben e szobában említett kályhás kemence azonos azzal, amelynek töredékei később napvilágra kerültek. A kályhát négyféle kályhacsempe alkotta. A főelemeket világos téglaszínű, szemcsés anyagú, felületén engobbal bevont, négyzetes, alig mélyülő léckeretes lapcsempék jelentették (32. ábra, 4.). 246 A csempe közepét szegfűszerű virág foglalja el, melyből a csempe sarkai felé egy-egy, cirkalmasan leveles inda ágazik ki. A sarkok derékszögben csatlakoznak, oly módon, hogy a beforduló rész már csak feles méretű. Önálló feles méretű csempék nem kerültek elő. A kályhához kétféle párkánycsempe tartozik. Mindkét párkánycsempe két részre tagozódik. A két részt többszörösen tagolt pálca választja el egymástól. Az egyik csempe esetében a felső, lapos részt közepén egy szívből két irányba kinövő indapár foglalja el (32. ábra, 3.), 247 míg a másiknál két, egymással szemben álló galamb fog közre egy tulipánt (32. ábra, 2.). 248 A csempék alsó része domború, azon hat, függőlegesen álló, leveles ág látható. A galambos típusú párkánycsempe osztópálcája ferdén rovátkolt, a domború részt pedig rácsos sáv zárja le, a másik párkánynál az osztópálca sima, a lezárást pedig fogrovatsor jelenti. Az oromcsempe alsó részén többszörös pálcakeretben négylábú szárnyas csodalény áll (32. ábra, l.). 249 Felette függőlegesen rovátkolt pálcával elválasztott, kihajló részen három függőlegesen álló, leveles ág látható. A párkány- és oromcsempék anyaga megegyezik a főcsempékkel, s ezeket is engob fedi. Mivel az e kályhához tartozó csempetípusok nem csak a déli szárny ebédlője alatti pincéből kerültek elő, hanem elszórva a vár szinte valamennyi pontján találkozhattunk velük, bizonyos, hogy eredetileg legalább két ilyen kályha épült a várban. A főelem alapján a kályha a centrális díszítésű kályhacsempékből felépültek közé sorolható. Ezek igen nagy változatosságban megtalálhatóak Füzéren is, de Abaúj (Kéked, 2 0 Fáj, 251 Regéc 252 ) és Zemplén megyék (Barkó, 253 Pacin, 254 Szerencs 255 ) 246 Gyuricza, 1992., 77. típus. 247 Gyuricza, 1992., 75. típus. 248 Gyuricza, 1992., 76. típus. 249 Gyuricza, 1992., 80. típus. 250 Gyuricza, 1992., 230. típus. 251 Fülöp András szíves szóbeli közlése. 252 Szerző folyamatban lévő kutatása. 253 Gyuricza, 1992., 23., XL, XII. rajz. 254 Gyuricza, 1992., 132. típus. közelebbi és távolabbi vidékein is találkozhatunk ilyen, vagy ezekhez igen hasonló típusú csempékkel. Ezek egy része mind Füzéren, mind máshol mázas. A számos, hasonló kompozíciójú füzéri példány némelyike alighanem korábbi az itt részletesen tárgyalt daraboknál, de ezek pontos korhoz kötése a kompozíció közkedvelt és ezért igen hoszszú ideig használt volta miatt ma még aligha megoldható. A végső soron hasonlóan centrális kompozíció már a füzéri kályhacsempék egyik legkorábbi, a 16. század elejére datálható csoportjában is megtalálható. A valószínűleg nem korábbi füzéri változatok közül említésre méltó a szegfűs csempe zöld mázas párja. A szegfűs kályha oromcsempéjéhez hasonló, zöld mázas oromcsempét találunk meg egy másik fuzéri kályha elemei között. A következőkben ezt a csoportot vesszük szemügyre. A habán kályhák ismertetésénél említettük, hogy a kályhák omladéka között „idegen" csempék is előfordultak. Az ezek „képes felén" felfedezhető tapasztásnyomok arra engednek következtetni, hogy ezeket szerkezeti okokból építették bele az új kályhákba. Mindhárom habán kályha omladéka több ilyen „idegen" csempét tartalmazott. Az „idegen" csempék azonban két olyan, önmagában egységes csoportra voltak bonthatóak, melyek megengedték annak feltevését, hogy itt egy-egy, a habán kályhák felrakásakor lebontott, tehát egy generációval korábbi kályha másodlagosan felhasznált bontási anyagával van dolgunk. Két másik tény is megerősíti ezt a feltevést. Az egyik az, hogy e „vendégcsempék" között egymással összefüggésbe hozható lapcsempék, párkánycsempék és oromcsempék egyaránt megtalálhatóak. A másik tény az, hogy e csempetípusok ugyancsak együttesen fordultak elő az északi várfal külső oldalán, amely terület felett az északi szárny középső és keleti helyiségeinek ablakait lehet feltételezni. Ezen a területen igen nagy mennyiségű, különféle típusú és korú kályhacsempére bukkantunk. Mint ahogy arra korábban már többször is utaltunk - valószínűnek tűnik, hogy a lebontott kályhák utóbb fel nem használt törmelékét egyszerűen kihajították az ablakokon, s e törmelék egy része a sziklapadon fennakadt. Ha tehát e lelőhelyeken olyan, egymással összefüggésbe hozható típusú csempét találunk, amely nagyobb mennyiségben fordul elő, úgy e csempecsoportokról joggal tételezhető fel, hogy nem csupán egyedi csempék maradványai, hanem Gyuricza, 1992., 230., 231. típus.
