Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

FŰTŐBERENDEZÉSEK

egykor kályhát alkottak a várban. Az alább ismertetendő két csoport megfelel e kívánalmaknak. 3. Az olaszkancsós kályha Az egyik, a habán kályhákhoz másodlagosan felhasznált korábbi kályha elemei egyértelműen azonosíthatóak. Téglavörös anyaguk, engobot fedő, rossz minőségű, könnyen lepattogzó, spenótzöld mázuk, jellegzetes levélmotívumaik jól elkülönülő csoportot alkot. A csoporthoz két típusú lapcsempe, egy párkánycsempe és egy oromcsempe tartozik. Nagyobb számban olyan négyzetes lapcsempék kerültek elő, melyek vezérmotívuma egy, sarkaival az oldalak felezőpontja felé néző négyzet (33. ábra, 4.).

256 A négyzet közepében ötszirmú virág látható, melyből a négyzet sarkai felé egyegy, három, nyújtott levelű ág nyúlik ki. Hasonló ágak indulnak a sarkaira állított négyzet oldalainak külső felezőpontjából a csempe sarkai felé is. A másik lapcsempe (33. ábra, 5.)

257 léckeretén belül szegélyként egy ferdén rovátkolt sáv fut körbe. A csempe tengelyében széles talpú, erősen kihasasodó, kétfúlű olaszkancsó található. A kancsóból két-két, kétfelé hajló nagy tulipán nő ki, szimmetrikus elhelyezkedésben. Közöttük három levél áll függőleges helyzetben. A tulipánok között egy-egy csillagszerű virágban végződő szár nyúlik ki. A csempe alsó sarkaiból egy-egy elnyújtott, leveles ág mutat a kancsó felé. Az osztópárkány (33. ábra, 3.) egymáshoz képest tompaszögben törő síkjait széles léc választja el. Az alsó részen kannelurás oszlopok által közrefogott tulipánok, a felső részen kerubfejek láthatóak. A koronázó párkány (33. ábra, 2.) alsó részén többszörös léckeretbe foglalt, balra néző, tüzet okádó, négylábú szárnyas csodalény, minden bizonnyal sárkány látható. Az alsó, lapos részt széles, ferdén rovátkolt sáv választja el az erősen kihajló felső résztől. Ez utóbbit három, függőlegesen álló leveles ág tagolja. A leglátványosabb darabokat azok a félköríves oromcsempék (33. ábra, l.)

258 jelentik, melyek szimmetrikus kompozícióban igen gazdag díszítést mutatnak. A csempék alsó sávját bordázott félkörívek töltik ki. A csempe tengelyében fekvő mandula alakú, domború díszből kinövő, levelekkel ugyancsak mandula alakban körbevett virág emelkedik ki. A virágtól jobbra és balra, többszörösen 256 Gyuricza, 1992., 58. típus. 257 Gyuricza, 1992., 68. típus. 258 Gyuricza, 1992., 44., 45., 46., 47. típus. ívelt vonalú, szirmokkal díszített szalag felett egyegy ágaskodó farkas helyezkedik el. E csempének Szerencsen került elő többszínű ólommázas változata, melyet éppen egy 1644-re datálható pusztulási rétegben találtak.

259 A füzéri csoport tagjai a habán kályhák omladékában kerültek elő, mint „vendégcsempék", ezért a szerencsi párhuzamtól függetlenül is a habán kályhákat közvetlenül megelőző kályhagenerációhoz sorolhatjuk azokat. 4. A vadászjelenetes kályha A másik, a habán kályhákhoz másodlagosan felhasznált kályhaanyag elemeit olajzöld mázuk és anyaguk kapcsolja Össze. Két-, esetleg háromféle lapcsempe sorolható ehhez a kályhához, közülük az egyik nyilván a kétrészes kályha alsó, a másik kettő pedig a felső részét alkotta. Az egyik lapcsempe (34. ábra, 5.)

260 közepét négyszirmú virág foglalja el, melyből az oldalfelezők irányában egy-egy, apró virágocskákban végződő szár, a csempe sarkai felé pedig szív alakú ívet leírva egymásba kapcsolódó, fodros levél indul. A legtöbb példány zöld mázas, de előfordulnak olyanok is, ahol a levelek sárgák. A csempe feltűnően emlékeztet a szegfűs kályha szegfűs csempéjére. A másik, négyzetes lapcsempe közepét sarkaival az oldalak felezőpontjaira állított négyzet foglalja el (34. ábra, 6.). A négyzet közepén igen plasztikus kiképzésű, nyolcszirmú virág látható. A sarkaira állított négyzet oldalainak külső felezőpontjából a csempe sarkai felé egy-egy ág nyúlik ki, melyeken két-két nagyobb és két-két kisebb levél található. A sarkára állított négyzet és a csempe lépcsős léckerete közötti területet sűrű pöttyök töltik ki. E csempék között is előfordulnak teljesen olajzöld, és sárga-zöld mázú példányok is. A kisebb számban előkerült harmadik lapcsempét (34. ábra, 2.) olajzöld máza, lépcsős léckerete és azonos lelőkörülményei kapcsolják az előzőekhez. A négyzetes lapcsempe primitív kidolgozású vadászjelenetet ábrázol. Középen bal felé haladó, sarkantyús vadász lovagol. Előtte egy róka (?), mögötte egy tacskószerű, rövid lábú kutya szalad, elöl pedig két madár (vadászsólyom?) repül. A sarokra eső csempék beforduló, feles méretű részén a jelenet egyszerűen félbe van vágva. E kályha alsó és felső része közötti osztópárkány lehetett egy olajzöld mázú, pöttyös és sima ferde sávokkal két részre osztott párkánycsempe 259 Gyuricza, 1992., 249. típus, és 30. 260 Gyuricza, 1992., 78., 79. típus.