Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

FŰTŐBERENDEZÉSEK

egykor kályhát alkottak a várban. Az alább ismer­tetendő két csoport megfelel e kívánalmaknak. 3. Az olaszkancsós kályha Az egyik, a habán kályhákhoz másodlagosan felhasznált korábbi kályha elemei egyértelműen azonosíthatóak. Téglavörös anyaguk, engobot fedő, rossz minőségű, könnyen lepattogzó, spenótzöld mázuk, jellegzetes levélmotívumaik jól elkülönülő csoportot alkot. A csoporthoz két típusú lapcsempe, egy párkánycsempe és egy oromcsempe tartozik. Nagyobb számban olyan négyzetes lapcsem­pék kerültek elő, melyek vezérmotívuma egy, sar­kaival az oldalak felezőpontja felé néző négyzet (33. ábra, 4.). 256 A négyzet közepében ötszirmú virág látható, melyből a négyzet sarkai felé egy­egy, három, nyújtott levelű ág nyúlik ki. Hasonló ágak indulnak a sarkaira állított négyzet oldalainak külső felezőpontjából a csempe sarkai felé is. A másik lapcsempe (33. ábra, 5.) 257 léckere­tén belül szegélyként egy ferdén rovátkolt sáv fut körbe. A csempe tengelyében széles talpú, erősen kihasasodó, kétfúlű olaszkancsó található. A kan­csóból két-két, kétfelé hajló nagy tulipán nő ki, szimmetrikus elhelyezkedésben. Közöttük három levél áll függőleges helyzetben. A tulipánok között egy-egy csillagszerű virágban végződő szár nyúlik ki. A csempe alsó sarkaiból egy-egy elnyújtott, le­veles ág mutat a kancsó felé. Az osztópárkány (33. ábra, 3.) egymáshoz képest tompaszögben törő síkjait széles léc vá­lasztja el. Az alsó részen kannelurás oszlopok által közrefogott tulipánok, a felső részen kerubfejek láthatóak. A koronázó párkány (33. ábra, 2.) alsó részén többszörös léckeretbe foglalt, balra néző, tüzet okádó, négylábú szárnyas csodalény, minden bi­zonnyal sárkány látható. Az alsó, lapos részt széles, ferdén rovátkolt sáv választja el az erősen kihajló felső résztől. Ez utóbbit három, függőlegesen álló leveles ág tagolja. A leglátványosabb darabokat azok a félkör­íves oromcsempék (33. ábra, l.) 258 jelentik, me­lyek szimmetrikus kompozícióban igen gazdag dí­szítést mutatnak. A csempék alsó sávját bordázott félkörívek töltik ki. A csempe tengelyében fekvő mandula alakú, domború díszből kinövő, levelekkel ugyancsak mandula alakban körbevett virág emel­kedik ki. A virágtól jobbra és balra, többszörösen 256 Gyuricza, 1992., 58. típus. 257 Gyuricza, 1992., 68. típus. 258 Gyuricza, 1992., 44., 45., 46., 47. típus. ívelt vonalú, szirmokkal díszített szalag felett egy­egy ágaskodó farkas helyezkedik el. E csempének Szerencsen került elő többszínű ólommázas válto­zata, melyet éppen egy 1644-re datálható pusztulási rétegben találtak. 259 A füzéri csoport tagjai a habán kályhák omladékában kerültek elő, mint „vendég­csempék", ezért a szerencsi párhuzamtól függetle­nül is a habán kályhákat közvetlenül megelőző kályhagenerációhoz sorolhatjuk azokat. 4. A vadászjelenetes kályha A másik, a habán kályhákhoz másodlagosan felhasznált kályhaanyag elemeit olajzöld mázuk és anyaguk kapcsolja Össze. Két-, esetleg háromféle lapcsempe sorolható ehhez a kályhához, közülük az egyik nyilván a kétrészes kályha alsó, a másik kettő pedig a felső részét alkotta. Az egyik lapcsempe (34. ábra, 5.) 260 közepét négyszirmú virág foglalja el, melyből az oldalfele­zők irányában egy-egy, apró virágocskákban vég­ződő szár, a csempe sarkai felé pedig szív alakú ívet leírva egymásba kapcsolódó, fodros levél in­dul. A legtöbb példány zöld mázas, de előfordulnak olyanok is, ahol a levelek sárgák. A csempe feltű­nően emlékeztet a szegfűs kályha szegfűs csempé­jére. A másik, négyzetes lapcsempe közepét sar­kaival az oldalak felezőpontjaira állított négyzet foglalja el (34. ábra, 6.). A négyzet közepén igen plasztikus kiképzésű, nyolcszirmú virág látható. A sarkaira állított négyzet oldalainak külső felező­pontjából a csempe sarkai felé egy-egy ág nyúlik ki, melyeken két-két nagyobb és két-két kisebb le­vél található. A sarkára állított négyzet és a csempe lépcsős léckerete közötti területet sűrű pöttyök töl­tik ki. E csempék között is előfordulnak teljesen olajzöld, és sárga-zöld mázú példányok is. A kisebb számban előkerült harmadik lap­csempét (34. ábra, 2.) olajzöld máza, lépcsős léc­kerete és azonos lelőkörülményei kapcsolják az előzőekhez. A négyzetes lapcsempe primitív kidol­gozású vadászjelenetet ábrázol. Középen bal felé haladó, sarkantyús vadász lovagol. Előtte egy róka (?), mögötte egy tacskószerű, rövid lábú kutya szalad, elöl pedig két madár (vadászsólyom?) re­pül. A sarokra eső csempék beforduló, feles méretű részén a jelenet egyszerűen félbe van vágva. E kályha alsó és felső része közötti osztópár­kány lehetett egy olajzöld mázú, pöttyös és sima ferde sávokkal két részre osztott párkánycsempe 259 Gyuricza, 1992., 249. típus, és 30. 260 Gyuricza, 1992., 78., 79. típus.

Next

/
Thumbnails
Contents