Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

72. kép. A „ Rimay-ház " udvari fala (50.) 1620-ban Kis boltnak, 1623-ban Szenes háznak, 1641-ben Rimay boltnak, 1654-ben és 1665/68-ban Rimay háznak nevezték. Nevét talán az 1587-ben ecsedi Báthori István szolgálatába (esetleg éppen füzéri várnagyként, vagy „secretariusként"?) lépett Rimay Jánosról, a költőről kapta. Nevéből ítélve boltozatos, kandallóval fűthető terem volt. 1654-ben két, 1665/68-ban azonban csak egy vasrácsos ablakot említenek benne. A teremből árnyékszék nyílt. A szoba, valamennyi leírás alkalmával szinte teljesen üresen állt. Régészeti vizsgálata egyelőre csak kutatóárkokkal történt meg, ennek során megtaláltuk nyugati, az ebédlővel közös, riolitból épült, valamint északi, tufából épült falát (72. kép). Keleti falát egyelőre nem vizsgálhattuk, annak valószínű helyzetét a várfal külső oldalán feltárt árnyékszékakna határozza meg. Mivel a szoba északi fala a déli palotaszárny udvari falától kissé délebbre húzódik, s mind vastagsága, mind falazóanyaga eltér attól, bizonyos, hogy a „Rimay-ház" utólag épült a déli palotaszárnyhoz, alighanem csak a 16. században. A leltárak szerint az épület alatt nem volt pince, ezért itt jelentősebb felmenő falakkal számolha73. kép. A „Rimay-ház" árnyékszékének aknája tunk, de mivel itt még szelvényes feltárás nem történt, egyelőre nem sokat tudunk a részletekről. Sem ajtajának, sem ablak(ai)nak nem kerültek elő eddig részletei, s járószintjét sem értük még el. Nyugati falának belső oldalán fehérre meszelt vakolat maradt meg. A szoba délkeleti sarkában nyíló árnyékszék (8.) aknáját a várfal külső oldalán feltártuk (73. kép). A tufából falazott akna a lőréses várfalszakasz nyugati végén bukkant elő. Falai mind a déli várfaltól, mind pedig a lőréses köpenyfaltól elválnak. Az akna a várfalnál későbbi, a köpenyfalnál korábbi építmény. Szabálytalan alaprajzú, közel négyzetes építmény. D-i falában keskeny kifolyónyílás van. Fenekét DNy felé erősen lejtő, szabálytalan sziklafelszín alkotja. Betöltése jórészt habarcsos-köves omladék volt. Az akna feneke felett vöröses, finomabb, habarcsos réteget találtunk. Az aknából előkerült, nem túlságosan gazdag leletanyag igen vegyes volt, benne 13. századi kerámia is előfordult. Igen valószínű, hogy az itt talált leletek elég jelentős hányadban a vár pusztulása után, az ágyúállás feltöltésének anyagából potyogtak ide. Az aknából kályhacsempék is előkerültek. A fent említett okok miatt csupán azokat tekinthetjük kor-