Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
határozó értékűnek, amelyek a vöröses rétegből kerültek elő, s amelyeket nem csak egy-egy kis töredék képvisel. Hét ilyen csempetípust találtunk itt. 1 Mivel a „Rimay-ház" területéről egyelőre nem ismeretes értékelhető leletanyag, csak ezeket, az árnyékszékaknából előkerült leleteket használhatjuk fel a helyiség építési idejének meghatározására. Egyelőre ez is csak arra alkalmas, hogy a felépülés idejének „terminus ante quem"-jét megadja. Eszerint a szoba és a hozzá tartozó árnyékszékakna a 16. század közepén használt kályhák bontásakor (azaz legkorábban 1562-ben) már állt. Mivel azonban falainak építőanyaga tufa, mely anyag építőkőként való tömeges felhasználása 1563 előtt csak az azt közvetlenül megelőző két periódusra jellemző, valószínű, hogy a „Rimay-ház" csak az 1530-as évek építkezése után jött létre. „Pápay Tamás szállása" 1623-ban a leltározók ismertetnek egy helyiséget, „melj mastan Papai Thamas Uram szállása". Pápay Tamás 1614. június 22-én lépett a Nádasdy Pál szolgálatába füzéri porkolábként. Fogadalomlevele fennmaradt. 194 Utoljára az 1641-es osztálylevélben találkozunk a nevével, amikor kiderül, hogy Füzéralja faluban Pápay Tamás porkolábnak háza van. Ugyanebben az osztálylevélben a Nádasdy Ferencnek jutott várbeli helyiségek között említenek a „Rimay-bolton" „túl" egy boltos házat, „melyben az porkoláb moston lakik." Mivel a porkoláb ekkor még Pápay Tamás volt, nyilvánvaló, hogy a két adat ugyanarról a szobáról szól. Az 1641-es adat szerint a szoba a „Rimay-ház" (50.) szomszédságában állt, de mivel a „Rimay-ház" nyugati szomszédja ekkor is az ebédlő (49.) volt, az említett boltos ház csakis kelet felől (51.) lehetett szomszédos a „Rimay-házzal". A leírások szerint a szoba boltozatos volt, benne almárium és kemence állt. Mindössze egyetlen ablaka volt, berendezése egyszerűnek mondható. Bár a szobának egyelőre nem ismeretesek maradványai, a róla szóló tudósítások mégis igen nagy jelentőséggel bírnak. 1620-ban nem említik meg, 193 Közülük az egyik 17. századi (33. ábra, 5.), három típus (37. ábra, 1., 2., 38. ábra, 3.) készítési ideje a 16. század második felére tehető, egy közelebbről nem datálható, de valószínűleg a 16. század közepén készült (48. ábra, 1.), míg kettő (41. ábra, 1., 4.) olyan többszínű ónmázas csoporthoz köthető, mely ugyancsak a 16. század közepére datálható. (A datálás érvei a kályhacsempékkel foglalkozó fejezetben olvashatóak.) 194 MOL E. 148. (NRA), Fasc. 627. Nr. 28. talán akkor még nem is létezett (mivel mind 1623ban, mind pedig 1641-ben kihangsúlyozzák, hogy a porkoláb „moston" lakik benne - tehát korábban, rendes körülmények között nem ez a helyiség szolgált a porkoláb szállásaként - nem zárható ki, hogy 1614-ben Pápay Tamás, szolgálatba lépésekor nem ezt a szobát vette birtokba). A helyiség az 1641 utáni forrásokban nem fordul elő többé, tehát minden bizonnyal felszámolták. A „Rimay-bolton" túl jelenlegi ismereteink szerint nincs több építmény, s az ágyúállás miatt ilyen nem is férhetne el. Az ellentmondás feloldására csak az a megoldás kínálkozik, hogy a szoba csak az ágyúállás megépítéséig létezett, később belefoglalták a feltöltésbe. Ezek szerint az ágyúállást (és az azt kívülről támasztó, lőréses köpenyfalat) csak 1641 után emelték. n Vigyázó helyek" Kérdéses, hogy mit kell értenünk az 1654 óta emlegetett „vigyázó helyek" alatt? 1665/68-ban három, különböző helyen lévő vigyázó helyet emlegetnek: egyet a majorság felőli, egyet a vadaskert felőli, egyet pedig az udvarház felőli oldalon. Ezek alapján az egyik vigyázó hely a vár délkeleti oldalán, a másik az északkeleti oldalon, a harmadik pedig a nyugati oldalon volt. Árnyékszékek, darabontházak álltak rajtuk, tehát alighanem egy gyilokjárónál szélesebb felületet elfoglaló területek voltak. Véleményünk szerint a majorság felőli vigyázó hely az ágyúállással, az udvarház felőli vigyázó hely a nyugati alsó védőművel, a vadaskert felőli pedig a porház és a „Cejtház" közötti, háromszög alakú területtel volt azonos. Vigyázó hely a majorság felől Ilyen névvel a kápolna padlása (/47/) és az óra (16. ) közötti területet illették 1665/68-ban, azonban magát a vigyázó helyet már 1654-ben megemlítik. Ez az ágyúállás területének (52.) felel meg (74. kép), mely valóban a falu ma is Majorkertnek nevezett része felett áll. Az ide (és tulajdonképpen a fokra is) vezető falépcsőt a kaputorony (12), illetve a porház ( 11. ) szomszédságában említik, ez csakis a kaputorony déli oldala mellett állhatott. Rajta szuszékok, padszékek és hét darabontház állt. Az egyik darabontház közvetlenül a lépcső mellett helyezkedett el.
