Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

57. kép. Másodlagos helyzetű kőfaragvány a köpenyfalban 52. kép. A 13. századi palota egykori földszinti, udvari homlokzata a nyugati, hosszú pincében A nyugati, hosszú pince Ez a pince (39.) a vár nyugati végét elfoglaló hosszú, keskeny, téglalap alaprajzú palota (38.) alatt állt. Valamilyen oknál fogva csupán 1654-ben (neve ekkor Hosszú puszta bolt) és 1665/68-ban (ekkor Vizes pinceként) említik, de mindkétszer teljesen üresen állt. A leltárak boltozatán és dupla ajtaján kívül semmilyen egyéb részletéről nem tudósítanak. A pincét teljes terjedelmében kitisztítottuk az utolsó járószintig. Átlagosan 3,5 m vastag omladék fedte. Déli fala azonos volt a legkorábbinak bizonyult, már a 13. században a vár délnyugati sarkában felépített lakóépület egykori udvari földszinti falával. E falban két pinceablakot találtunk, „in situ" állapotban (52. kép). Az álló téglalap formájú, keskeny ablakok élszedettek, rajtuk egykor felcsapható falap lehetett (53. és 54. kép). Tengelyükbe egykor fogazott vaslapot állítottak, a nyugati ablak egykori vaslapját az ablak előtt a pince járószintjén megtaláltuk (28. ábra). A pince bejárata keleten az udvar felől nyílt. Kőkerete minden bizonnyal a pince előtti udvarszakaszon hever 53. kép. A 13. századi palota nyugati, földszinti ablaka kifordulva, azonban ezt még nem sikerült feltárni. A feltárás nyomán fény derült arra, hogyan jött létre e pince. Keleti falát a tárház (43.) alatti pinceszakasz 13. századi eredetű északnyugati sarkához úgy építették hozzá, hogy a sarok egyúttal a pincébe vezető ajtó déli kávája lett (55. kép). A pincét tufából készült, a hosszanti falakra támaszkodó dongaboltozat fedte. Ennek vállai mindkét oldalon megmaradtak. A pince északi fala azonos a Kis pince (37.) falával, tehát e pince (és a felette volt egykori terem) egyidős az északi szárny alatti pincével. Mivel itt a boltozat nem a külső várfalra támaszkodott, a nyugati oldalon nem építettek belső köpenyfalat. Ebben a pincében bukkantunk az északi palotaszárny építési idejének meghatározására alkalmas másik bizonyítékra. A pincét kitöltő omladékból olyan gótikus kőfaragványok is előkerültek, melyek csakis úgy kerülhettek ide, hogy másodlagosan, falazókőként alkalmazták azokat (párkányelemek, egy pálcatagos nyíláskeret pálcatagjának kannellurás lábazati töredéke, valamint orrtagjuktól és bordatövüktől megfosztott, laposra vésett boltozati bordák). A két előkerült borda profilja megegyezik a kápolna (46.) körtetagospálcatagos boltozati bordáival. Ezek csak úgy