Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

12. kép. A délkeleti oldal lőréses várfalszakasza 14. kép. A bástya a kapuval Az átalakítás időpontja az inventáriumok szövegéből pontosan kideríthető. A kulcsot a bástya mögött álló kaputorony külső kapujának szerkezetére vonatkozó adatok adják a kezünkbe. 1644-ig itt egy felvonóhidas kapu volt, melyet a kaputorony földszintjéről működtettek egy vaslánc segítségével.

121 Ez csak addig funkcionálhatott, amíg a ka121 Az 1644-es inventárium kiadott szövegében a „Szenelő drabant hely"-nél olvasható „Egy kapu fel vono vékony pubástya belső terét tömören el nem falazták. 1654ben már kétszárnyú kaput említenek itt. Ezek alapján a bástya tömör elfalazása az 1644 és 1654 között lezajlott - amint majd látni fogjuk, a vár több, más pontján is igazolható - nagy építkezés alkalmával történt meg. Tömlöc Bár a füzéri várban tartott rabokról már 16. századi adatokkal is rendelkezünk, ez a tömlöc csak a kapubástya tömör elfalazásakor jöhetett létre, tehát 1644 és 1654 között. Ezzel jól összevág, hogy az inventáriumok a bástya kapujával átellenben lévő tömlöcöt csak 1654-től kezdve emlegetik. A kapu melletti tömlöc (10.) részleteiről nem sokat tudunk. Mindössze a kaputorony egykori keleti külső falsíkja előtt kialakított dongaboltozatú folyosó északi részét rekesztették el egy nem túl erős, 55-60 cm vastag fallal, ezáltal egy 2,5 m széles, 3 m hosszú tér jött itt létre, melyet kőlapokkal burkoltak

122 (17. kép). 15. kép. A kapu vaslemez - No. 1." (Feld-Cabello, 1980., 121.) szövegrészben a „lemez" olvasati hiba. Itt valójában „lancz" olvasható. 122 Cabello-Feld, 1980., 219-220. !3. kép. A kapubástya