Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
16. kép. Védőfolyosó gerendafészkei a kapu felett 17. kép. A börtön helye A por ház Az inventáriumok szövegéből kihüvelyezhetően a porház (a lőpor tárolására szolgáló helyiség) ( 11. ) helyét a kaputorony szomszédságában kereshetjük. Bizonyos, hogy nem a földszinten volt, hiszen mindig magasan fekvő objektumok között sorolják fel. Nagy a valószínűsége, hogy a kapubástya emeleti terében állt. Az 1623-as leltár szerint egy nagy vaslánc tartotta. Ezt a láncot egyébként 1620-ban is említik, de funkcióját akkor nem árulják el. Mivel a bástya belső tere 1654 előtt nyitott volt, a porház eredendően fából épült, kisebb méretű kamra lehetett, mely a kaputorony külső kapuja fölött állhatott, nyilván a torony emeletének külső falába illesztett gerendákon. A porházat 1644 és 1654 között kőből építették újjá, az akkorra elfalazott bástya tetején. Az 1654-es leltárban újnak nevezik. Alighanem ennek az új porháznak a maradványa a kaputorony emeletének délkeleti oldalához támaszkodó tufafal, melyen gerendafödém nyomai láthatóak (18. kép). Pontos méretei ma már nem rekonstruálhatóak. 18. kép. A porház gerendafödémének nyomai A kapu köze A feltehetően a 15. században épült kaputorony 123 földszintjét rendszeresen „Kapu köze" (12.) néven illették, csak 1644-ben nevezik „Szenelő drabant hely"-nek. Az ide vezető külső kapu 1644ig felvonóhidas szerkezetű volt, melynek felvonó láncait éppen innen működtették. Ennek ma már nincsenek nyomai. 1654-től kezdve a külső kaput kétszárnyúnak írják le. A kétszárnyú kapuból nem maradt fenn eredeti részlet, eltekintve a toronyfal északkeleti részébe mélyülő nagy, négyzetes gerendalyuktól, mely egykor a kapu elreteszelését szolgáló fagerendát fogadta be. Ennek alapján a kapu szárnyai befelé nyíltak valaha. A kaputorony eredeti külső kapuját a bástya terének elfalazásakor jelentősen át kellett alakítani, hiszen a kapu előtt kialakított folyosó boltozata bizonyosan eltakarta a kapu felső részét, még akkor is, ha a nyílás előtt boltfiókot alakítottak ki. A folyosó kialakításakor a kapu magasságát bizonyosan csökkentették, de talán be is szűkítették azt. Az udvarra vezető másik kapu eredeti formájáról nem tudósítanak az írott források. Első ízben csak 1654-ben térnek ki rá, ekkor „betevő", tehát minden bizonnyal kétszárnyú volt. Ezt 1665/68-ban már egyértelműen el is mondják. Valószínű, hogy mindig ilyen lehetett. Eredeti részlete nem maradt fenn, a mai kapu az 1930-as évek helyreállításának eredménye 124 (19. kép). A mai állapottal ellentétben eredetileg az udvar felé kellett nyílnia. 123 A kaputorony pontos építési ideje meghatározhatatlan. Elemezhető részletformája nem maradt fenn, a falainak futó rétegeket a Lux-féle helyreállításkor elpusztították. Egy biztos: a 13. századi várfalaknál későbbi, a bástyánál korábbi építmény. Feld-Cabello, 1980. 29-31. 124 A helyreállítást megelőző állapotot dokumentáló archív fotó: Feld-Cabello, 1980., 30., 12. kép.
