Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
zül a kerek formájúak a barázdált oldalú, pohár alakú szemekkel együttesen alkottak kályhákat. 373 Mivel a virágoskert feltöltéséből korábbi generációkból származó csempetípusok is előkerültek, könnyen lehet, hogy a belül galléros tál alakú szemek ugyancsak a korábbi generációk egyikéből származnak. A belül mázas tál alakú kályhaszemek közül a fekete mázasokat mázuk színe és anyaguk hasonlósága rendeli a kályhacsempék első generációjához sorolt fekete mázas kályhacsempékhez, azokkal alighanem egykorúak, sőt, valószínű, hogy azokkal együttesen alkottak kályhákat. A belül zöld mázas tál alakú kályhaszemek lelőkörülményei egyelőre nem teszik lehetővé azok pontosabb korhatározását. Mivel az északi várfal külső oldalán levő szemétrétegből hiányoznak, valószínű, hogy az ötödik (1562 körüli) generációt megelőző generációk egyikéhez sorolhatóak. A kályhaszemek vizsgálatával további következtetések is leszűrhetőek: Ma már nem állapítható meg, hogy mely helyiségekben álltak valaha szemeskályhák. Egyes szemtípusokról valószínűsíthető, hogy csempékkel együtt alkottak kályhákat. Egyetlen olyan kályhaszem-típusunk sincs, mely a 15. század végénél korábbra volna datálható. A legkorábbi kályhaszemek között már megtaláljuk a tál alakú típusok bizonyos válfajait is, a tál alakú szemek egyes válfajainak használata 16. század második felében Füzér várában kizárólagossá vált. Feltűnő, hogy az ország más területein közismert és használt típusok (klaszszikus pohár, hagyma, kupa stb. alakúak) - a tál alakúak kivételével - itt hiányoznak. Helyettük olyan típusok (barázdált oldalú pohár és kehely alakúak) mutathatóak ki, melyek a környékbeli késő középkori épületek kutatásának megindulásáig egyelőre csupán helyi sajátosságként értékelhetőek. 373 Ilyen kályhaszem-töredékek egyébként Regécen is előkerültek - sajnos korhatározásra alkalmatlan, a várból lecsúszott, kevert anyagú törmelékből.
