Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

FŰTŐBERENDEZÉSEK

ágyúálláson is. A többi egységben nem, vagy csak értékelhetetlen mennyiségben bukkantak elő töredékei. Vörös anyagú, gallér nélküli, tál alakú kályhaszemek A mázatlan, tál alakú, gallér nélküli kályhaszemek legnagyobbrészt, de nem döntő többségben vörös anyagúak. Oldalfaluk vastagsága 6-8 mm között mozog. Az igen kevés esetben mérhető fenékátmérő 10-10,5 cm. A szemek között peremeik alapján két csoport különíthető el. Az egyik csoport pereme egyszerű, tagolatlan, a szem fala egyáltalán nem, vagy csak alig vastagodik meg a szájnál (49. ábra, 3., 4.). E típus képviselői vannak többségben. A másik csoport peremét úgy alakították ki, hogy az oldalfalat a szájnál befelé nyíló hegyesszögben visszahajtották, vagy megvastagították (49. ábra, 2., 5.). Meglepő, hogy tál alakú szemekből álló kályháknál sarokdarabként alkalmazott, feles méretű, vályú alakú szemek a vörös anyagú csoportból teljesen hiányoznak. Sárga anyagú, tál alakú kályhaszemek A mázatlan, sárga anyagú, tál alakú kályhaszemek a vörös anyagúakkal azonos lelőhelyről, azokkal keveredve kerültek elő. Itt is elkülöníthető a két peremtípus (49. ábra, 6., 7.). Vályú alakú példányok ebből a csoportból sem ismeretesek. Szürke anyagú, tál alakú kályhaszemek A szürke anyagú, redukált égetésű kályhaszemek lelőkörülményei is megegyeznek a két előző csoportéval. Faluk egy árnyalattal vastagabb, mint a vörös és a sárga anyagú kályhaszemeké, azonban nincs köztük kétfajta perem, ezek egyenesre vágott, nem megvastagodó pereműek (49. ábra, 8.). A déli szárnyban, a kápolna előtti pincét (42/c.) betöltő omladék alján előkerült egy háromszög formájú orom-kályhaszem csőszerű oromdíszének töredéke is (49. ábra, 9.). Az előző csoportokkal ellentétben itt találkozhatunk feles méretű, vályú alakú példányokkal is (49. ábra, 10., 11.). Ezek a vályú alakú szemek meglepően csekély mértékben öblösödnek, alaprajzuk kosárívet rajzol ki. Szélességük 9-9,5 cm. Vörös anyagú, belül galléros, tál alakú kályhaszemek E típusú szemek (49. ábra, 1.) kivétel nélkül jól iszapolt, vörösre égetett anyagúak, faluk pedig vastagabb a többi vörös anyagú, tál alakú kályhaszem falánál. Ilyen típusú szemek elsősorban a virágoskert (29.) feltöltési rétegéből kerültek elő, ott, ahol a többi tál alakú típus képviselői hiányoztak. Néhány töredék ismert az ágyúállás feltöltéséből, valamint a kápolna előtti pincéből (42/c.) is. Elvétve találkozunk viszont ilyen darabokkal ott, ahol a gallér nélküli szemek tömegesen kerültek elő. Ez arra utal, hogy e típus nem csak formájában, de korában is különbözik a gallér nélküli csoportoktól. 2. Kehely alakú kályhaszemek A kehely alakú kályhaszemek szinte kizárólag a „Deákház" nyugati helyiségének (24.) téglapadlója alól kerültek elő, onnan viszont elég nagy számban. Egy-egy apró töredéket találtunk a déli palotaszárny pincéiben is. A szerencsés lelőkörülmények miatt a típus pontosan rekonstruálható volt (50. ábra, 1.). A kályhaszemek anyaga sárga, vörösessárga, kaviccsal soványított agyag. Falvastagságuk 7 mm. A hengeres testű szemek szájátmérője 12 cm, peremük egyenesre vágott, enyhén kihajló. A szem deréktájban erősen kiöblösödik, legnagyobb átmérője eléri a 17,6 cm-t. A derék után hirtelen visszaszűkülő darabok 3,5 cm átmérőjű, kerek, lapos gombban végződnek. A kályhaszemek oldala erőteljesen bordázott. 3. Barázdált oldalú, pohár alakú kályhaszemek A jellegzetesen barázdált oldalú, pohár alakú kályhaszemek két lelőhelyről kerültek elő tömegesen: a virágoskert (29.) feltöltési rétegéből és az ágyúállást alkotó feltöltésből. Anyaguk sárga, vörösessárga, jól iszapolt agyag (50. ábra, 2.). Hengeres testük külső oldalán sűrű és mély barázdák futnak körbe. Faluk a szájnál kissé megvastagodik, peremük lekerekített. A perem felületének közepén újabb mély barázda húzódik. Figyelemre méltó, hogy ugyanilyen barázdált kiképzésű az egyik kerek, zöld mázas kályhacsempe (42. ábra, 1.) hátsó részének oldalfala is. 4. Egyedi példányok Tányérka alakú kályhaszemek Egyetlen példány, 16,3 cm-es szájátmérőjü, mindössze 4,3 cm, magas, kerek, tányérka alakú kályhaszem került elő a kápolna előtti pince (42/c.) 17. századi járószintjéről (50. ábra, 4.). A vörös anyagú, kissé visszahajló peremű példány fenekét