Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

Eger, Mezőkövesd, Miskolc) történt,11 részben pedig a felvidéki városok, bányavárosok vásárain. Belitzky János mutatott rá, hogy nagymérvű gabonakereskedelem folyt a hódoltság korában a törökök és a magyarok között is,11 12 hasonlóan a kereskedelem más ágaihoz, ez is „életképes” maradt a részekre szakadt ország tartományai között is.

Túlbecsülhetetlenek N. Kiss István megfigyelései a gabonaforgalomban résztvevő jobbágyparasztokról is. Úgy véli, hogy a 16-18. századi belső gabonaforgalom valójában helyi piacok láncolata révén bonyolódott, s mivel a tengelyen történő búzaszállítás rendkívül drága volt - 30 km-nyi szállítás a 16-17. században 25-30%-kal növelte a termények árát a gabonakereskedelmet főleg a korlátozott vonzáskörü piacok jelentették.13 Az árukereskedelem jelentős részét - az exportban és importban domináló szabad királyi városok mellett, főleg a gabona, az állat és a bor értékesítésében - a helyi piacok bonyolították le, s ezek forgalma jelentős részben a jobbágysorból származó parasztkereskedők kezén volt.14 Mellettük természetesen a nemesség is kereskedett,15 s a 18-19. század fordulójára már jelentős gabonakereskedő réteg is kialakult. Például a Bódva völgyén, Borsod vármegyében, Edelény környékén már az 1850-es, 1860- as években folyamatosan jelen voltak a terménykereskedők, akik a parasztok gabonáját a felföldi vásárokra, piacokra juttatták. Szendrő vidékén a 19. század legvégén települtek meg a terménykereskedők, Martonyiból például „tót furmányosok” szállították el a gabonát Mecenzéfre, 12 zsákot rakva egy-egy szekérre.16 Mindennek nem csupán a mezővárosi és a parasztpolgári fejlődés szempontjából volt rendkívüli jelentősége, hanem a paraszti termékcsere és a tájak közötti gazdasági kapcsolatok egészét tekintve is. Következményei lényegében a jobbágyfelszabadításig, illetve a paraszti polgárosodásig érvényesek voltak, de hatása később is érvényesült. A 19. század második felében a gabonakereskedelem mozgásba hozta a tehetősebb alföldi paraszti társadalom egy részét. Az 1800-as évek végén például Szolnok megyéből a gazdák maguk is többfelé elszállítottak értékesíteni gabonát (Debrecen, Budapest), Kunmadarasról a Felvidékre is elszekereztek vele.17 Mire a Kárpát-medence lassan modernizálódó mezőgazdaságát jól szervezett - a korszerű közlekedésre alapozott - gabonakereskedelmi rendszer hálózta volna be, addigra a trianoni határok elzárták a centrális térségtől a

11 Gyimesi 1967. 481—486., Dankó 1974. 177., Dankó 1973-74. 297.

12 Belitzky 1932. 30-33.

13 N. Kiss 1963 159-163.

14 N. Kiss 1987. 252., Lásd még: Szakály 1973. 55-112.

15 Losonc harmincad vám naplói szerint a 17. században nemesek kereskedtek az Alföldről Nógrád, Gömör és Kishont vármegye határvidékére szállított gabonával. Pálmám 1985. 179.

16 Gunda Béla és Szuhay Péter adataival, összegzőén: Paládi-Kovács 1999. 345.

17 Csalog Zsolt gyűjtése és kommentárja nem tartalmaz pontosabb helymegjelölést. Vő. Csalog 2001. 173.

55