Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

A neolitizáció kulturális határai (Makkai 2003. nyomán): I. Körös-Starcevo,

II. A gödörsíros kultúrkör, III. A vonaldíszes kerámia területe.

A folyamatos fekete vonal a korai, a pontozott vonal a késői Jászság-határ (Homola Krisztina rajza)

A vonaltól északra megtelepült csoportok anélkül vehették át ezek technikai és gazdasági innovációit, hogy kulturálisan, gazdaságilag és demográfiailag asszimilálódtak volna. Ez az adaptáció egy új kora neolit népcsoport, a koraiaktól eltérő, a helyi feltételekhez alkalmazkodó neolit kultúra, a vonaldíszes komplexum kialakulásához vezetett.15

Makkay János nyelvtörténetileg is kibővíti, és Jászság-határnak nevezi az említett választóvonalat. Felfogása szerint a korai földművelők nyugat-kisázsiai és balkáni térségére jellemző sajátosságok, közöttük a régészeti leletanyag jellegét is meghatározó dolgok elterjedése megállt ugyan az említett kulturális határnál, de a neolitizáció folytatódott és az északi őslakosok körében is meghonosodott. Vagyis a típusterjedés megállt, de az invenciók - bizonyos értelemben ez áll közel Gunda Béla elképzeléséhez - tovább terjedhettek.16 Mindez azért lényeges számunkra, mert a korábbinál lényegesen több műveltségi elem vezethető vissza a prehisztorikus korszakba, s ezek az eredmények már a mezolitikum és neolitikum időszakában is regionális kulturális változatokat körvonalaznak.

15 Kertész-Sümegi 1999. 10., 17-19. Vő. Domboróczki 2005. 5-15.

16 Makkay 2003. 35-36.

36