Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

differenciált struktúra részeként jelenik meg, melyben a táji korreláció csak egyik meghatározója az emberi cselekvésnek.

4. A földrajzi környezet és az alkalmazkodási formák, valamint azok társadalmi-kulturális adaptációjának változásai az eltérő adottságú vidékek gazdasági kapcsolatrendszerében szervesültek. Azonban ez utóbbi is változó, alakuló rendszer, s meglehetősen egyoldalú képhez jutunk, ha csupán a struktúra azonos, illetve hasonló, alig vagy lassan változó elemeit rendezzük egymás mellé vizsgálataink során. Nem kétséges, hogy a mindenkori termelési rendszerek, gazdasági-társadalmi formációk működtették az eltérő adottságú, más módon alkalmazkodó tájak, illetve népcsoportok regionális munkamegosztását, gazdasági összeműködését, kapcsolatrendszerét. Az sem vitás, hogy egyes javak, termékek, tevékenységek története olykor hosszú időn átível, s úgy tűnhet, mintha évszázadokon keresztül azonos helyet foglalt volna el a gazdasági struktúrákban, másképpen a tájak közötti cserében. Ez azonban csak ritkán volt így. A paraszti polgárosodást kísérő, gazdagodó, a köznapi valamint a reprezentációs tárgyakban különváló materiális javak készítésében egyre inkább megnőtt a lokális központok és a városi, mezővárosi, valamint falusi kézművesek szerepe, míg az erősödő gyáripar termékei igen gyorsan leváltották a kézműipar termékeit. A tárgyi univerzum számos javát említhetnénk, mindnek megvan a maga története: szerepük, jelentőségük, értékük alakult, változott. Maga a tárgyak, tárgycsoportok elterjedése is összetett folyamat, s jellemzője volt a változás. Aligha kell hangsúlyozni, hogy mindez kihatott a készítők, a felhasználók és a közvetítők szerepére és társadalmi helyzetére is.

Voltak persze egyáltalán nem organikus, ám radikális változások, amelyek alapvetően befolyásolták az eltérő adottságú tájak közötti munkamegosztást, gazdasági kapcsolatokat. Ezek közül legmarkánsabb természetesen a trianoni békediktátum, illetve annak gazdasági-társadalmi-kulturális következménye. Sok egyéb, a magyarság szempontjából meghatározó fontosságú hatása mellett, itt csupán a „határmentiség” kérdésére, kiterjedt térségek dinamikájának elvesztésére utalok, túl az általam mindenképpen pozitívnak gondolt ökológiai, gazdasági és kulturális sokféleség romlása mellett.

A táji kapcsolatok rendszere és annak részletei, elemei együtt változnak a földrajzi környezettel és az azt formáló társadalommal. Nem elegendő tehát a reliktumok felderítése, hanem a változás folyamatának megragadása a feladat. Ebben igen nagy szerep jut a lokális és regionális kutatásoknak, mélyfúrásoknak, amelyek nélkül az egész struktúra működése sem értelmezhető.

(Frisnyák Sándor-Gál András (szerk.): Kárpát-medence: tájak, népek,

tevékenységek, 475-485.

Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete és a szerencsi

Bocskai István Gimnázium. Nyíregyháza-Szerencs)

30