Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
mák gazdálkodásának, életmódjának feltételeit, eredményességét, olykor máig ható egyenlőtlenségeket is megteremtve azok között. Vagyis a táj átalakításának folyamata nem egyszerűen az ember és a táji környezetének viszonylatában ragadható meg. A néprajzban/antropológiában ez Steward, J. H. ökológiájának értelmezéséből fakad, aki a kultúrának és az azt hordozó embernek elsősorban azon tulajdonságaira figyelt, amelyek a legszorosabb kapcsolatban vannak a környezet hasznosításával.26 A művelhető földterület kiterjesztésének lehetősége az erdővidéken korábban lezárult, mint a folyamszabályozások munkája. Azonban az, hogy az 1870-80-as évekre Magyarország az egész kontinensen a legkisebb műveletlen földterülettel rendelkező országok között volt található, egyértelműen jelzi a gazdálkodás struktúrájának módosulását, és sejteti a mikrorégiók műveltségének változását és differenciálódását is. Mindez kihatott a javak cseréjének, a táji munkamegosztásnak a különböző szintjeire és területeire is. Itt azonban nagy figyelmet kell szentelni a kistáj i különbözőségeknek, ezek a folyamatok csak lokális, illetve regionális vizsgálatokkal ragadhatok meg. Pl. igaz, hogy Liptó, Zólyom, Trencsén, Hont, Gömör és Szepes megye fája építőanyagként a 18. század derekától egyre inkább elmaradt az Alföldről, de ezekből a megyékből igen sok és sokféle fatermék érkezett változatlanul, lényegében a trianoni határok megvonásáig formálva a sík vidéki parasztok tárgyi kultúráját. A paraszti műveltség egésze szempontjából nagyon lényeges, hogy az ármentesítés megszüntette a korábban eltérő két tájtípus, az ártér és az ármentes térszínek különbségét.27 A folyóvölgyek többsége is ármentes területté vált, zömmel szántófölddé alakult, s csak a gátak között, olykor szinte reliktumként maradt meg a korábbi életmód néhány részlete. Ezzel azonban megszűnt a vízmenti térségek korábban jellemző, a magassághoz, domborzathoz, vízjárásokhoz igazodó, de az életmód egészére kiható kistáji tagolódása. Ugyanakkor a földrajzi környezet átalakítása falvanként, kistájanként is más-más módon érintette a paraszti társadalmat, s nem egyforma feltételek között élték azt meg annak különböző társadalmi rétegei sem. Amíg a hagyományos zsákmányoló tevékenységet nagyon egyértelműen befolyásolta a környezet változása, sokkal áttételesebben, bonyolult gazdasági folyamatok részeként, s összetett műveltségi folyamatok elindítójaként jelent meg a mezőgazdálkodásban, ill. a paraszti társadalomban, a falusi és mezővárosi kultúrában. Ez az egész folyamat is része a paraszti polgárosodás differenciált történéseinek. Amint korábban, a vízrendezés előtt, az egyes települések és azok népe újra erősen eltérő kondíciók közé került az általa, illetve az ő segítségével átformált kultúrtáj keretei között. Vagyis szerkezetében értelmezhető csupán az ember tájformáló tevékenységének egésze: ebben az ember, a táji környezet, s a kettőt össze is kapcsoló társadalom viszonya egy összetett, 26 Steward 1955. 27 Frisnyák 1994. 36-37. 29
