Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

A határ különböző részeinek eltérő adottságait, a nyomások különbözőségeit több falu vallomástevői hangsúlyozzák. Nagygéres: „Ami illeti az két nyomásban lévő szántóföldeknek termékenyebb, avagy termékenytelebb /!/ voltokat, úgy adgyák bé világos tudománybúi, hogy az felső nyomásban lévő szántófölgyek jobb, mert szemesebb életet terem, noha szalmája az másik is nem alábbvaló az alsónál, de annak is circiter hatod része, ahova búzát szoktak vetni, soványabb

A bevallásban szereplő haszonvétel, illetve a károk 1. pontjának szövege részletezően tájékoztat arról a különbségről, ami a faluhatár termőképességének valódi lehetősége, a normál vízjárású, illetve átlagos csapadékot hozó esztendők, és a különlegesen áradásos időszakok között van. Adottságok, lehetőségek, velük szemben az időjárás kiszámíthatatlansága. A paraszti létforma örökös bizonytalanságát tájunkon csak tetézte a vízjárások rendszertelensége és változó intenzitása. Nézzünk erre egy konkrét példát, Pácin vallomását. Haszonvételek: „Ezen helységnek határában fekvő szántóföldek, mellyekhez a szegénység hozzátérhet, amidőn Isten eö szent felsége a föld termésére alkalmatos esztendőket szolgáltat, s jó üdőnek folyamattyával megálgya a földet, mindennémű őszi s tavaszi veteményeket hasznossan megtermik, és annak termése az szegénység szükségére elegendő. Úgy őszi, mint tavaszi veteményezésre nézve, sőt, mikor az esztendőknek mértékletes száraz és zsengés ideje hasznosabb állandóságban vagyon, a búzaföldek is trágya nélkül megtermik a búzát, árpát és zabot.” Károk: „Ezen helységnek határa két nyomásban oszlik. Vannak ugyan kevés homolyái is, mellyeket az árvíz meghághattya, de mivel igen az Tisza árja alá fekszik, annak árja hamar éri. Kivált pedig mikor nagyobb árja van, az egész laposban fekvő részét elboríttya, amint szinte a múlt két esztendőben. A térségben lévő résznek majdnem semmi hasznát vehették, mert ugyanis az illyetén árvizek miatt azon részbeli szántóföldek, mellyek búzát teremhetnének, annyira eláztak, hogy keveset lehet mostani üdőben azokbúl használni.”

A talaj adottságok és a mikroklíma még számos veszéllyel fenyegette a veteményeket, javakat. Királyhelmec. „Sok haszontalan tó miatt határok szűk, és csak két nyomásban feküsznek szántófölgyei, ezeknek is némely részi sovány és híg homokbúi álló, s mivel híg és párás fövennyel egyelgések, a téli sebes szelek a veteményekben kárt szoktak tenni. Az homokok völgyeiben levő szántóföldeken pedig hófúvásokkal béhordván, a nagy hó alatt azokban lévő vetemények tőbül ki szoktak párlani. Némely részi pedig laposon fekszik, s ugyanazon okbul esős üdőkben az esővíz állja azokat, s vetéseiket sok helyeken kiáztattya. Amely része pedig az szántófölgyeiknek a Tisza mentében fekszik, mikor nagyobb árvizeknek özöne történik, azon szántóföldekre kicsap, és a veteményekben tetemes károkat tészen.”

Az ármentes években a talaj sokfelé trágyázás nélkül is termett, a települések többségének bevallása szerint a szántók nagy részükben trágyát sem kívántak. Ez jelenthetett némi függetlenedést a földművelés és az állattartás egyébként jellemző egyensúlyában, de nem jelentette azt, hogy az állati trágya ne lett volna

166