Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

illetve a Borsodi Mezőség forgalmát összegyűjtő Mezőkövesd és Mezőkeresztes települését.10 11

Borsod felső részén Sajószentpéter, valamint a Bódva menti Edelény forgalma volt még jelentős, de a 19. század derekán kezdődő iparosítás mindkét helyen a piaci funkciókat erősítette a vásárok rovására. A Sajó-völgy térsége népcsoportjainak életmódját - a bányász- és ipari települések örökségén alapulva a 19. század derekától sajátos kettősség jellemezte: a jó minőségű szántóföldek, valamint a kiterjedt állattartást biztosító rétek és legelők mellett a vidék korán iparosodott, népessége korán polgárosodott, sűrű településhálózattal rendelkezett, s a 19-20. század fordulóján már általánosan együtt élt falvaiban a mezőgazdaság és az ipari tevékenység.11 A Tardona-patak és az Eger felé utat nyitó Bán-völgy a Bükk felé biztosított kapcsolatot, vele szemben nyílik a Sajó-völgyre a Szuha-völgy, ami a Sajó-Bódva közötti dombvidék Sajó-völgyi kijárata. A Sajó völgye fontos kereskedelmi utat nyitott a borsodiaknak, s a távolabbról érkező síkvidékieknek a Gömöri-medence, illetve a történeti Gömör, főleg Rozsnyó és Rimaszombat felé, valamint a gömöriek számára a sík vidékre. A 18-19. században a Sajó-Bódva köze aprófalvas területén csak Putnok nyert mezővárosi címet: az Abaúj-Tomához tartozó északi falvak Torna mezőváros, a térség délkeleti harmadának Borsod megyéhez tartozó települései egyértelműen Miskolc vonzáskörzetébe voltak sorolhatók. Miskolc a 18. századtól egyre nagyobb szerepet játszott a térség gazdasági életében, jelentősége fokozatosan erősödött.12 Ózd ellátási körzetének kialakulása a 19. század első harmadától jelentősen átformálta az észak-borsodi, dél-gömöri kistérség gazdasági kapcsolatait, aztán az első világháborút követően meghúzott országhatár egészében megszüntette annak organikus jellegét.13

A fentiek összefüggésében is, a Bükkalja településeinek táji gazdasági kapcsolatai a hegylábi térségek karakteres jegyeit mutatják.14 Települései, amelyek főleg a Bükk hegyvidékéről a magyar Alföld síkságára futó patakok völgyében jöttek létre, egymással még a közös vízfolyás mentén is csak lazán kapcsolódtak gazdaságilag: elsősorban a sík vidékhez vonzódtak, ahol élelemre cserélhették gyűjtögetett és megtermeltjavaikat, s ott váltották kenyérre munkaerő-feleslegüket is. A Felföld és a sík vidék találkozásánál futó országút - és történeti vásárvonal - alkalmas volt ugyan javaik szállítására, de Eger és Miskolc tiszta vonzáskörzete gyakorlatilag évszázadokon át uralta a térség gazdasági forgalmát. A Tisza mentén kiterjedt legelőkkel rendelkező mezőváros, Mezőkövesd vásárai - a település jó fekvése ellenére - meglehetősen későn datálhatok: 1821-től említik az orszá-10 Kókai 1999. 49-53., Dankó 2000.

11 Frisnyák (szerk.) 1979. 7., Dobrossv-Fügedi 1983. 25., Viga 1993b. 530-531.

12 Dobány 2009. 77-78.

13 Frisnyák (szerk.) 1979. 5-6., Dobány 2004., különösen 155-166. Lásd még: Móga 1998. 481M91.

14 Kósa-Filep 1975. 75.

133