Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
Torna vármegye 18-20. századi táji-gazdasági kapcsolatainak néhány jellemzője A kis kiterjedésű Torna vármegye kereskedelmének központja évszázadokon át a két uradalmi centrum, Torna és Szádvár volt, mellettük - földrajzi helyzeténél fogva - a középkor végén egy központi helyként működő falu, Szögliget bírt kistérségi jelentőséggel. Központi helyek szerepét töltötték be a tornaiak számára Abaúj, Gömör és Szepes vármegye centrumai is.1 A vármegye a 18. század második felében mindössze két járásra tagozódott és 42 községet foglalt magába, közöttük csupán egy mezővárost, a névadó Torna települést.1 2 A vármegye népe - földrajzi helyzete miatt - rákényszerült, hogy megélhetési okokból árut cseréljen, fuvarozzon, kétkezi munkát vállaljon, s közvetítőszerepet látott el Gömör és Szepes bányász-iparos népessége valamint Abaúj és Borsod szántóvetői között. Erdei, gyümölcsösei és háziipari munkája révén saját terményeit és termékeit is piacra és vásárra vitte, de gyakran maga is rászorult a sík vidék élelmiszer-feleslegére.3 A 18. században zajló migráció révén jelentősen megnőtt a vármegye szláv népességének aránya, ami összetett műveltségi folyamatokat indított el. Az Abaújjal való közigazgatási egyesítés a 19. században infrastrukturális előnyt jelentett, ami közvetve vagy közvetlenül kihatott a tornai parasztok életminőségére is.4 Fényes Elek az 1830-as években felfigyelt arra a sajátosságára Torna vármegye kereskedelmének, hogy a belső forgalom nem volt jelentős, mivel a tornaiak „idegen” vármegyékben, főleg Rozsnyón és Alsó-Mecenzéfen értékesítették a gabonájukat, a sertéseiket - az említettek mellett - Jászón adták el, s a Szepességbe hordtak bort, gyümölcsöt, káposztát, szilvát, sompálinkát, kendert és lent.5 Az egyetlen mezővárosi jogállású település, Torna évente három országos vásárt tartott a 18. század második felében és a 19. században, ezek azonban nem voltak igazán jelentősek. Bácskai Vera és Nagy Lajos úgy találta, hogy a település 1828- ban csak adminisztratív szerepköre miatt volt központnak tekinthető, maguk a vásárok másod-, ha nem harmadrendűek voltak.6 Maguk a tornaiak - országos vásáraik mellett - leginkább Mecenzéf Jászó és Szomolnok közel fekvő sokadalmait látogatták. Mindössze 11 tornai falu népe vallotta, hogy Torna mezőváros vásárát rendszeresen felkereste. A népesség nagyobb része más vármegye sokadalmain kereskedett, vagyis nem Torna volt a vármegye kereskedelmének központja. Elsősorban Rozsnyó városát nevezték meg Gömör megyében, ahova vá-1 Kubinyi 1999. 506., 511., 518. 2 1715-ben még csak 35 településen írtak össze lakókat. Vö. Lexicon locorum... adataival. Idézi: Takács-Udvari 1989c. 54. 3 Takács-Udvari 1989c. 54. 4 Paládi-Kovács 1996. 198-201. 5 Fényes 1837. III. 339. 6 Bácskai-Nagy 1984. 282-283., Takács-Udvari 1989c. 56. Vö. Pozsgai 2000. 23—42. 129
