Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

Gömör árucseréjéről és annak miskolci kapcsolatairól

1. A hagyományos kultúrában élő népcsoportokra nemcsak a földrajzi környezetükkel szimbiózist mutató életforma, az egymást kiegészítő termelőgazdálkodás és zsákmányolótevékenység során előállított/megszerzett javak jellege és minősége jellemző, hanem azok a gazdasági kapcsolatok is, amelyek révén a javaikat más csoportokhoz juttatják, illetve azoktól a hiányzó javakat megszerzik. Az emberi tevékenység átalakíthatja a földrajzi környezetet is, így az egyes csoportok különböző generációi történetük során akár eltérő gazdasági stratégiákra rendezkedhetnek be. De a javak cseréje kihat magának a társadalomnak a szerkezetére is: közvetlenül vagy közvetve bekapcsolódó csoportokat mozgósít, s akár önálló társadalmi rétegeket alakít ki a kereskedés lebonyolítására. Ezzel együtt is, egyes csoportok műveltségének közönségesen megszokott eleme a javakkal való vándorlás, mások esetében viszont ez az emberi tevékenység kívül van a közösség által preferált, azt megtartó tevékenységeken. Bár az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység prioritásai - vele a műveltség regionális tömbjei - sokat változtak, a zonális szerkezetű Kárpát-medence nagytájainak jellege megmaradt, s felismerhető a közép- és mikrorégiók mozaikos szerkezete is, ami az eltérő létformákat és azok összeműködését kialakította.1

A különféle szaktudományok az egyes vidékek, népek, népcsoportok gazdaságának, társadalmának, kultúrájának históriájában folyamatosan felmutatják a tradicionális meghatározottságokat, velük a mait „megelőző” állapot táji kapcsolatainak jelentőségét, azok rendkívül változatos formáit és konkrét hatását. Nem új keletű ez a felismerés a Kárpát-medence organikus gazdasági-társadalmi berendezkedése, az azzal összefüggő etnikai arculata, nagytáji kapcsolatrendszere szempontjából sem. Amíg a 19. század elején (1822) Csaplovics János által először megfogalmazott, „Magyarország Európa kits ínyben” elképzelés még földrajzi, etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb vonások összetettsége mellett inkább csak utal az életmódok sokféleségére,1 2 addig egy évszázaddal később, a trianoni béketárgyalások során, majd a két világháború között a Kárpát-medence sokféleségének egysége az országtest egyben tartásának, ill. a revíziós gondolatnak az egyik fő meghajtója lesz. A trianoni béketárgyalásokon Apponyi Albert érvrendszerében az ország organikus földrajzi-gazdasági szerkezete jelentős hangsúlyt kapott: Magyarország „olyan tökéletes földrajzi egység, amely Európában egyedül áll”, s ez az egység „csak egységes hatalom által kormányozható”. Összegzésként így folytatta: „A történelmi Magyarország tehát Európában egyedül álló természetes

1 A kérdésről összegzőén, bőséges irodalommal: Viga 1990. 9-30., Viga 2013a. 11-55.

2 Csaplovics János idézi és elemzi: Kosa 1989. 59-62.

120