Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
társadalmával, amelyeknek kulturális habitusához tartozott a több lábon állás, az innovatív cselekvés. Nem utolsósorban persze a faluból való elvándorlás és az újvilági kivándorlás is.26 2. A Tisza mente egykori „ tündér kér tjei”: Tisza-kertek, ártéri gyümölcsösök Egy adatközlőm mondta 2013 nyarán a Palló-szögről, a cigándiaknak a Tisza túlsó, dombrádi partján levő egykori ártéri gyümölcsöséről: „Olyan volt nekünk az a gyümölcsös, mint egy valódi tündérkert Г Azon túl, hogy a többhasznú ártéri gyümölcsösök számottevő gazdasági hasznot jelentettek és lehetőséget adtak a parasztüzemek működésének kiegyensúlyozására, a hasonló visszaemlékezések igazolják azt a felfogást, hogy egy személy életének eseményei és narratívumai alapján rekonstruálható a tájban, a (természeti) környezetben való benne élés hagyománya, stratégiája, gyakorlata, egyszersmind a tájról és környezetről szóló tudás.27 Az ártéri gazdálkodás jellemzőit, azok összefüggésében a korszakait mára jól ismerjük, és számos tanulmány tárta fel az árterek haszonvételi formáit is. Itt most a táj használatnak csak azokkal a formáival foglalkozom, amelyek a vízrendezést, a folyók gátak közé szorítását követően a gátakon belül, mentetlen térszíneken megmaradtak: úgy is, mint a vízrendezést megelőző állapot emlékei, s úgy is, mint a lassan modernizálódó parasztüzemek speciális haszonvételi lehetőségei. Főként az ártéri kertek, gyümölcsösök 18-19. századi használatának rendszerelvűségét emelem ki: mind abban az értelemben, hogy a rendszeresen művelt és hasznosított ártéri kertek jobbára a telki állomány tartozékai voltak, amelyek tulajdonlása párhuzamosan változott a paraszti birtokkal, mind pedig abban a vonatkozásban, hogy ezek a területek a paraszti üzemszervezet változó, ám rendszeres és jelentős haszonvételi formái voltak, és egy-egy esztendő vízjárásának megfelelően befolyásolták annak sikerét, eredményességét.28 Az ártéri kertek a paraszti gazdasági egységek részei voltak, így hasznosításuk és haszonvételeik - a folyók kiszámíthatatlan éves járásának ellenére is - rendszerként működött. Az előzőekből természetesen következik, hogy számos kapcsolat és összefüggés mutatható ki a mentetlen részeken, a gátakon belül elhelyezkedő kerteknek és a parasztbirtokok egyéb területeinek a hasznosításában is. (Ennek feltétele az ártéri kertek többfunkciós hasznosítása volt.) Ilyen mindenekelőtt Zemplén Tisza menti és egyéb folyó menti térségeinek gyümölcskultúrájában bekövetkezett változás: a gyümölcsfaállomány zöme a vízrendezést követően is az árterekben helyezkedett el - a portákon legfeljebb eperfa és néhány szilvafa volt a telek kerí-26 Viga 1999b. 27 Keszeg 2003. 133-150. 28 A bőséges irodalomból csak néhány alapvető munka: Andrásfalvy 1973., Andrásfalvy 1975., Bellon 2003. Frisnyák Sándor több tanulmányának eredményeit összegezte: Frisnyák 2005. 235-247., Frisnyák 2012. 111-117. 116
