Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

A honfoglalás ezredéves évfordulójával nem ült el a visszatekintések ideje, a nemzet múltját felidézendő monográfiák, albumok egész sora látott napvilágot. A Rákóczi-szabadságharc évfordulója, a fejedelem hamvainak hazahozatala és ünnepi elhelyezése a kassai dómban is olyan nagyszabású rendezvény volt, ami teljességében megmozgatta a magyar közvéleményt, sőt annak időszerűségét maguk a művészek szorgalmazták: egyik legdicsőbb korszakként értelmezték minden tekintetben. A kuruc kori költészet oly jeles egyéniségre is művészien hatott, mint Ady Endre.33 A festő Edvi Illés Aladár bejárta a Márvány-tenger vidékét, s akvarelljeiben nyomon követte a Rodostón még fellelhető helyszíneket. S mindezt Thaly Kálmánnak Rákóczi fejedelemről kiadott írásai éltették abban a rohamosan fejlődő fővárosban, ami akkor is azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy elveszti nemzeti karakterét. Holló Barnabás tehát egy létező életérzést ragad meg kuruc kori ciklusával. Az Előőrs (egykor a Fővárosi Képtár tulajdonában) - Kuruc vitéz lovon, (Hadtörténeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria) és a Kuruc zászlótartó napjainkban is elmaradhatatlan darabjai történelmi kiállításainknak.

Érdemes a Hadtörténeti Múzeum tényszerű műtárgyleírására odafigyelni: „Kuruc vitéz lovon (1905 körül), bronz, 63 cm, talpazat 45x15 cm. Álló ló fején zabla, kantár. Farka rövidre kötve. Nyeregben jobbra forduló, sarkantyús, csizmás kuruc öltözetben lovas ül. Bal vállán átvetett kacagány báta mögött lótakaróra omlik. Fején tollas kuruc föveg. Bal oldalán üres kardtok lóg, a nyergen elöl pisztolytáskák, bennük pisztoly. A lovas nagy bajuszos, szájában pipával, két copfba font hosszú hajas fejét kissé fölveti, figyel. Baljával a ló marjára támaszkodva a kantárszárat fogja, hátul kitámasztott jobb kezében kihúzott kardot tart. Jelzés jobb oldalt HOLLÓ B. Állapota: kardszár sérült, kardpengéje hiányzik. Vásárlás a Bizományi Aruház Vállalattól 1963-ban."

A Nemzeti Galéria pedig így írja le az ő tulajdonában lévő lovas kuruc figuráját: „Kuruc vitéz lovon (1904). Bal lábával előrelépő, poroszkáló ló. Meghajtott fején zabla, kantár. Farka hosszú. Nyeregben sarkantyús, csizmás kuruc öltözetű lovas ül. Bal oldalán kard és tarisznya lóg, a nyergen elöl kétoldalt pisztolytáskák, bennük pisztoly. Két kezével bal vállán átfektetett, megtépett zászlót tart. Nagy bajuszos, két copfba font hosszúhajas fejét lehajtja, búsul. Jelzés a talpazaton jobb oldalt: Holló 1904. bronz, 70 cm, Itsz.: 52.882. Átvétel a Várból."

34