Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

Azonos cím alatt a leírás szerint nem ugyanaz a mű szerepel! Az utóbbi inkább az, ami Kuruc zászlótartó néven nevezhető és a budai királyi várba a Műcsarnok 1905/6-os Téli Tárlatáról vásárlás útján jutott. (E kompozícióval lehet azonos a Letörött a zászló, a Tépett zászló, az Öreg kuruc zászlótartó, de még a Kuruc a Majtényi síkon címmel illetett mű is.) Bemutatása óta töretlen népszerűségnek örvend. Nem véletlen: szentimentalizmus nélkül késztet együttérzésre, az egész nemzet sorstragédiáját kifejezi, s mint ilyen állami ajándékként szerepelt, de ma is szívesen vásárolják fel-fel bukkanó példányait. A fent említett művek gipszöntvényei megmaradtak a család tulajdonában és ezekről készültek azok az utánöntések, melyek ma a vajai Vay Ádám Múzeumban találhatók Letörött a zászló, Öreg kuruc zászlótartó és Kuruc vitéz csata előtt címmel. A Rákóczi-szabadságharc főkapitányának, Vay Ádámnak portrédomborművel ellátott síremlékét is Holló készítette, s minden bizonnyal 1909-ben került a vajai református templom sírkertjébe.

Mindezek után magától értetődik, hogy II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát is megmintázta bronzból, 68 cm-es méretben. Ez is megvolt egykoron a vár gyűjteményében, ami azután a háborús veszteséglistára került. Egyes adat szerint e művére kapta már posztumusz elismerésként a Ráth Cyörgy-díjat (a Magyar Nemzeti Múzeum 2003-ban rendezett Rákóczi-emlékkiállításán szerepelt egy változat). A hagyatéki kiállítás műtárgyjegyzéke azt sugallja, hogy Rákóczinak vagy egészalakos, vagy egy mellképszerű portréja is létezhetett ugyancsak bronzból, ami megvásárolható volt.34

A kuruc témában nemcsak jártas volt Holló Barnabás, hanem szinte azonosult is azzal. Nagy szeretettel fogott hozzá Rákóczi Ferenc kassai síremlékének pályázatához, amit a fejedelem hamvainak 1906-os hazahozatala után, 1908-ban írtak ki. Ezt a komoly témát olyannyira próbálta aktualizálni, hogy az addig romantikus hangját elhagyja, csupán annak festői mintázását örökíti tovább. Tulajdonképpen egy art nouveau-s, egy szecessziós pályaművel jelentkezett, amit csak Kallós Oszkár fotófelvétele alapján ismerünk.35 (A pályázaton Györgyi Gézával vett részt.)

A terv az altemplom lejáratát körülvevő ünnepi portikusz kialakítására szólt. A kapu fölé a fejedelem lovas szobra és a szimmetrikusan elhelyezett mellékfigurák kerültek. A kassai dóm gótikus bejárataival rímelő, de mégiscsak a 20. század hangján megszólaló kompozíciót az a Madonnaábrázolás koronázta, ami a vezérlő fejedelem zászlaját is díszítette egykor.

35